Budapest történetének okleveles emlékei. Monumenta diplomatica civitatis Budapest. Csánky [!] Dezső gyűjtését kiegészítette és sajtó alá rendezte Gárdonyi Albert I. (1148-1301). (Budapest, 1936.)

Dominica, Dominus, Deus stb., miáltal, úgy véljük, az oklevélszövegek érthetőségét jelentősen emeltük. Eltértünk az akadémia szabályzattól abban, hogy az oklevélszövegeken belül az összes kiegészítéseket szögletes zárójelbe tettük, nem csupán a tulajdonneveket jelző kezdőbetűk feloldását, hanem a kiszakadt és olvashatatlan szövegrészek kiegészítését is, mert feleslegesnek látszott a kiegészítések jelzésére kétféle zárójelet alkalmazni. Kerek zárójelbe helyezett felkiáltójelet alkalmaztunk ott, ahol az oklevélszövegben szokatlan vagy nyilvánvalóan hibás szóalakok fordulnak elő, ami azért látszott szükségesnek, nehogy sajtóhibáknak minősíttessenek az ilyen szóalakok. Az akadémia szabályzat pontozott vonallal jelölteti meg az olvashatatlan vagy kitört szavakat, szaggatott vonallal pedig a szándékosan elhagyott szövegrészeket, amivel szemben mi a szándékosan elhagyott részeket etc.-val jeleztük. Ezt az eltérést pedig azzal indokoljuk, hogy a vatikáni regesztakönyvekből vett másolataink is vannak és ezek a regesztakönyvek az elhagyott szövegeket mindig igy jelölik meg. Ezt a jelzési módot a középkori oklevelek csupán a királyi címek elhagyása esetén szokták alkalmazni, oklevélszövegeken belül a legritkább esetben, nem kell tehát attól félnünk, hogy az »etc« szót az olvasó az eredeti oklevélszövegből átvettnek fogja értelmezni. A latin »etc« szót pedig azért használtuk, mert latin oklevélszövegben mindenki számára azt fogja jelenteni, hogy itt az oklevélszöveg szándékosan meg van csonkítva, míg szaggatott vonal alkalmazása esetén kitört vagy olvashatatlan szövegre is lehet gondolni. Végül az átíró oklevelek közlésében is eltértünk az akadémiai szabályzattól, mert az átírt oklevél helyét nem zárójelbe tett utalással jelöltük meg, hanem annak kezdő és zárószavait betűhíven átvettük s a kihagyott részeket »etc« szóval jelöltük meg. Az átíró oklevelek szószerinti közlését egyébként általában mellőztük s csupán az oklevélszövegek után helyezett magyarázó jegyzetekben közöltük az átírásokra vonatkozó utalásokat. Átíró okleveleket csupán az esetben vettünk fel szószerint, ha az átírt oklevél szövegén kívül érdemileg újat is tartalmaznak, ilyen átíró oklevelünk azonban igazán kevés van. Az oklevélszövegek elé a hely- és időmeghatározást tartalmazó adatokon kívül az oklevélkiállító megjelölésével kezdődő rövid kivonatot helyeztünk, a mi az oklevél tartalmát van hivatva feltüntetni. Az oklevél külalakjára és lelőhelyére vonatkozó adatokat, a szükséges magyarázó és kritikai megjegyzésekkel együtt, az oklevélszövegek után helyeztük, mert ilymódon külön jegyzetek alkalmazása feleslegessé vált s az oklevélre vonatkozó összes megjegyzések együtt találhatók.