Neumann Tibor: Bereg megye hatóságának oklevelei (1299-1526). (Nyíregyháza, 2006.)

Az eredeti, szakadt papír oklevél elpusztult, a fénykép alapján a zárópecsétek száma nem határozható meg. DL 97118. (Vay cs. berkeszi lt. 1041.) 1 A szövegben itt tévesen szintén „felperesek" (actores) szó szerepel. 172 1430. november 7. (in Ordo, f. III. a. Martini ep.) Waya-i Ábrahám beregi alispán és a szolgabírák jelentik Zsigmond királynak, hogy szeptember 18-án kelt levele (170. sz.) értelmében az említett pert a felek ügyvédjei jelenlétében újra tárgyalni kezdték. Végül végső halasztást (peremtorié) tartalmazó perhalasztó levelük értelmében Márton-nap előtti kedden (nov. 7.) Geche-i Benedek és Mihály felperesek megjelentek előttük személyesen, és kereseteiket így adták elő: midőn Benedek ügyei intézése végett a néhai Zabo István Mochola-i telkén (in curia) tartózkodott, László Mochola-i familiárisaival és jobbágyaival fegyveresen megtámadta és meg akarta ölni, különböző jogtalanságokat követve el ellene. Mihálynak és egy jobbágyának a sertéseit pedig Mihály saját földjéről elhajtotta, majd ezeket leölte, illetve kedve szerint cselekedett velük. - Minderre Mochola-i László azt válaszolta, hogy ezeket a tetteket nem követte el és a keresetekben teljesen ártatlan. Mivel ekkor a törvényszéken tartózkodó megyebéli nemesekkel úgy ítéltek, hogy László Benedek és Mihály ellen külön-külön harmadmagával tegyen esküt a fenti ügyben, aki ezzel az ítélettel nem volt megelégedve, a pert - ítéletük leírásával együtt - a kúriába tették át, a király, a főpapok és a bárók ítélkezésére bízva, a feleknek vagy ügyvédeiknek az ott megjelenésre vízkereszt (1431. jan. 6.) nyolcadát jelölve ki. Az eredeti, öt zárópecséttel ellátott papír oklevél elpusztult, fényképe: DL 97119. (Vay cs. berkeszi lt. 1043.) 173 1430. december 19. (in Ordo,f. III. a. Thome ap.) Waya-i Ábrahám beregi alispán és a négy szolgabíró emlékezetül adja, hogy mivel Hethe-i Antal fia: István fia: Imre egy pecsét nélküli oklevelet, midőn a törvényszéken eljött a pecsételés ideje, akaratuk ellenére kiváltott és magához vett (unam litteram sigillo carentem tempore nostre sigillacionis in sede nostra absque nostra velle contra nos sursum tollisset et recepisset), és ezt az oklevelet Imre kérésük ellenére sem adta át nekik, a törvényszéken tartózkodó megyebeli nemesek Imrét két márka bírságban marasztalták el. Az összeget Imre nem fizette ki, ezért a törvényszék szokása szerint a kifizetésre két hét haladékot adtak, kétszeres összeg fizetésének a terhe alatt (duas marcas infra quindenis datarum presencium iuxta consuetudinem sedis nostre dupplicare permisimus!). Az eredeti, szöveg alatt négy pecséttel ellátott papír oklevél elpusztult, fényképe: DL 97122. (Vay cs. berkeszi lt. 1042.) 174 1431. május 15. (in Ordo, f. III. a. Penthecostes) Waya-i Ábrahám beregi alispán és a négy szolgabíró emlékezetül adja, hogy Chazloch-i Mihály kérésére pecsétjükkel (sigillo nostro mediante) kiküldték emberüket, Kerepech-i Bálintot az alábbi úriszéki ítélet meghallgatására (ad infrascripti iudicii impensionis audicionem), aki visszatérve jelentette, hogy áldozócsütörtök utáni szombaton (máj. 12.) Balasvagasa birtokra ment, ahol korábban Mihály egy Ferenc nevű tolvajt elfogott. És bár e tolvajért Agard-i Thewke Péter és Tarkan-i Miklós itteni jobbágyai - Balázs, Thot Antal, Kovács (Faber) Balázs és Lukács - kezességet vállaltak és kötelezték magukat, hogy e napon a tolvajt előállítják és ügyében igazságot szolgáltatnak, a kezesek nem állították őt elő, uraik pedig nem szolgáltattak igazságot. Minderről Mihály kérésére és részére kibocsátották jelen oklevelüket. Papíron, szöveg alatt öt pecsét nyomával. DL 54748. (Kállay cs. lt. 1400-673.)