Neumann Tibor: Bereg megye hatóságának oklevelei (1299-1526). (Nyíregyháza, 2006.)

Az oklevélkivonatok elkészítésénél elsődlegesen azt a szempontot vettem figyelembe, hogy azok tartalmát nem csak a középlatin nyelvet jól ismerő kutatók fogják hasznosítani: a kivonatok szövege ezért teljes egészében magyar nyelven olvasható. A tudományos ellenőrizhetőség kedvéért azonban az érdekesebb vagy nehezebben értelmezhető fogalmakat és szövegrészleteket zárójelben latinul is közöltem. Meghagytam latinul az apparátusban az oklevelek hátoldalán szereplő korabeli tartalmi összefoglalókat és peres feljegyzéseket, amelyek ugyan a főszöveghez képest új információt ritkán tartalmaznak, de jó támpontokat nyújtanak a megyei írásbeliség és a megyei törvényszék működésének vizsgálatához. Teljes latin szöveggel is olvashatók a megye nemesi közösségének (universitas) kiadványai, valamint a (magánlevelek.

20 Valamennyi kivonat azonos módon épül fel: kezdődik a feloldott dátummal (zárójelben a középkori latin keltezés is olvasható rövidített formában), folytatódik a kivonat tulajdonképpeni szövegével, amely egy-egy oklevél formula elhagyásán kívül tulajdonképpen az eredeti latin oklevél magyar fordítását (és így persze értelmezését) jelenti, végül egy rövid apparátussal zárul, amely tartalmazza az oklevél anyagát, állapotát, a pecsételés módját, a levéltári jelzetet, a hátoldalon lévő latin szövegeket, valamint az oklevél esetleges kiadási helyeit. A kivonatokban a családnevek és helységnevek eredeti alakjukban szerepelnek, amelyek feloldásához a hely-, név- és tárgymutató nyújt segítséget. Törekedtem arra, hogy a korabeli latin fogalmak következetesen mindig ugyanazt a magyar fordítást kapják (így possessio mindenhol birtok,por(iopossessionaria - birtokrész, villa - falu, oppidum - mezőváros, civitas - város, terra - fold, particula terre - földdarab, index - bíró, villicus - falubíró stb.). Filológiai jegyzeteket csak a legszükségesebb esetekben alkalmaztam. Jóllehet az alábbi források közül már szép számmal jelentek meg nyomtatásban oklevelek akár teljes latin szöveggel (például a Zichy család levéltárának oklevelei 1490-ig), akár regeszta-formában (például a Kállay család iratai 1386-ig), a kivonatokat minden esetben az eredeti forrásról készítettem.

21 A kötet „lelkének" mindenképpen a hely-, név- és tárgymutató tekintendő, amelynek segítségével bármelyik településre vagy családra azonnal összegyüjthetjük a közölt iratokban szereplő valamennyi adatot. Az index azonban nem csak a mutató szerepét tölti be, hanem egyben értelmezés is: itt olvasható például a XIV. században csak keresztnévvel és az apa nevével jelölt nemesek azonosítása - amennyiben az lehetséges volt, vagy az uralkodók, bárók, világi és egyházi tisztségviselők uralkodási, illetve hivatali ideje. Mindehhez igen sok segítséget kaptam Engel Pál alapvető munkáitól.

2

2 * * * A bevezető végén szeretnék köszönetet mondani Németh Péternek, a nyíregyházi Jósa András Múzeum c. igazgatójának, hogy lehetőséget teremtett e kötet elkészítésére és megjelentetésére; lektoraimnak, C. Tóth Norbertnek és Tringli Istvánnak hasznos tanácsaikért, és hogy több bosszantó hibára hívták fel a figyelmemet. Ajánlom e könyvet feleségemnek és kisfiamnak, akik a kötet elkészítésének idején végig nagy türelmet tanúsítottak felém. Piliscsaba, 2006. március 31. A szerző 2

0 Oklevéltár 7., 20., 207., 242., 250. sz. 2

1 A Jagelló-kori oklevelek zömét kivonatokban már közöltem: Neumann Tibor-. Bereg megye hatóságának oklevelei a Jagelló-korban. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle XLI. (2006) 17-30. 2

2 Engel: Arch. és Engel: Gen., passim