Neumann Tibor: Bereg megye hatóságának oklevelei (1299-1526). (Nyíregyháza, 2006.)

1505. március 31. (in Ardo, f. II. p. dom. Quasi modo) Kerepecz-i Imre beregi alispán és a négy szolgabíró, valamint Bereg megye teljes közönsége emlékezetül adja, hogy a megye minden nemese, ha ezen oklevél kiadásától számított nyolcadik napon belül a királyi felség adóját nem fizetné be, akkor az ispán urak a nyolcadik naptól kezdődően, miként a királyi felség levele tartalmazza, királyi felhatalmazással hajthatják be azt bírsággal együtt. Az oklevél szövege: Nos, Emericus de Kerepecz ac quatuor iudices nobilium, necnon tota communitas de Bereg damus pro memória, quod universi nobiles prefati comitatus usque diem octavum a die datarum presencium presentem taxam regye maiestatis efifective non presentarent, extunc domini comites a die octavo cum birsagio auctoritate regia valeant extorquere, ut littera regye maiestatis sonat, vigore et testimonio presencium mediante. Dátum in Ardo, feria secunda post dominicam Quasi modo, anno Domini millesimo quingenthesimo quarto. Papíron, szöveg alatt három pecsét darabjaival. DL 69890. (Kende cs. lt. 263.) 251 1505. április 21. (ex Ardo, f. II. p. dom. Cantate) Kerepecz-i Imre beregi alispán és a szolgabírák emlékezetül adják, hogy midőn Cantate-vasárnap utáni hétfőn (ápr. 21.) törvényszéket tartottak, Kerechen-i István (nob.) ügyei intézése végett bemutatta a leleszi konvent oklevelét (245. sz.), majd az abban szereplő két jobbágytelket és a telekhelyet e záloglevéllel együtt Lonya-i Lászlónak és Jánosnak (nob.) ugyanilyen feltételek mellett, ugyanilyen összeg fejében zálogba bocsátotta. Papíron, szöveg alatt öt pecsét nyomával. Bártfa város lt., Középkori gyűjtemény 3855. (DF 216744.) 252 1507. június 21. (in Ardo, f. II. p. Viti et Modesti m.) Klechano-i Galys István beregi alispán és a négy szolgabíró a királynak.

1 Mintegy három éve, midőn a törvényszék bírái és ülnökei (iudices et assessores sedis iudiciarie) törvényszéket tartottak, néhai Swran-i János néhai Kysgwth-i Mihály leányától, Katalintól született fia: György (nob.) törvényés idézést követően ajelenlévő Orozy-i Tamás és János (nob.) ellenében előadta, hogy jóllehet a Bereg megyei Kysmwsay birtok szőlőhegyén lévő Chamaz nevü szőlő felerészét megörökölte a leszármazás jogán (iure successorio) az említett Kysgwth-i Mihály fiától: néhai Jánostól, a másik felerészt pedig e János leányától, Darocz-i Nagy (Magnus) Pál özvegyétől, Anna nemes asszonytól - e szőlőben mintegy osztályos nővérétől (tanquam sorore sua condivisionali in ipsa vinea - vásárolta meg bizonyos pénzösszegért, mégis Orozy-i Tamás és János e szőlő használatától és müvelésétől eltiltották. Tamás és János mint alperesek erre azt válaszolták, hogy ők a szőlő használatát és müvelését a felperesnek azért nem engedélyezték, mert az őket illeti vásárlás jogán, hiszen bizonyos összegért megvették Darocz-i néhai János és az említett Kysgwth-i János leánya, Veronika fiától: Gáspár paptól (nob.). Erre a felperes azt válaszolta: igaz ugyan, hogy az alperesek a szőlőt megvették Gáspár paptól és neki a szőlő árából négy forintot fizettek, de a felperes veje (!, gener), Nagy Pál - felesége, Anna nevében - tiltotta Gáspár papot az eladástól, az alpereseket pedig a vételtől, illetve Pál és az alperesek később úgy egyeztek meg, hogy Pál fizet nekik négy forintot, amit kötelesek felvenni és a szőlőt Pálnak átadni, és kijelentette, hogy ez több, ez ügyben felkért bíró előtt (certis probis compositoribus eiusdem negocii) ismeretes. Hozzátette még a felperes, hogy Pál a négy forintot közhitelű személynél (apud