Neumann Tibor: Bereg megye hatóságának oklevelei (1299-1526). (Nyíregyháza, 2006.)
hatóság az ő Bodolo és Barkazo birtokokon lakó jobbágyait bizonyos ügyekben a megyei törvényszéken perbe vonta az ő nagy kárukra. Mivel senki sem lehet ugyanazon ügyben egyszerre bíró és felperes (nemo in una et eadem causa iudex et actor simul esse potest), ezért kéri őket, hogy ha valóban így történt, akkor a pert helyezzék át ítélethozás nélkül a királyi kúriába, személyes jelenléte elé, a saját levelükkel kijelölt időpontra. Másképp az igazságosság érdekében (causa communis iusticie) ne cselekedjenek, e levelet elolvasását követően pedig adják vissza bemutatójának. Átírta a megyei hatóság 1494. június 23-i peráttevő levelében. DL 56272. (Kállay cs. lt. 238.) 240 1494. június 23. (in Began, f. II. a. Nat. Iohannis Bapt.) Odwary Mihály és Pasagay Lukács beregi alispánok és a négy szolgabíró a királynak. 1 Megkapták Szapolyai István nádor június 5-én kelt levelét (239. sz.). Az előttük támadt per a következő: midőn pünkösd utáni hétfőn (máj. 19.) törvényszéket tartottak, az ispán ösztönzésére (per inductionem) Gechche-i János és Máté, Borswa-i Pál és Péter eskü alatt egybehangzóan vallották, hogy ők mindenkitől, akitől illett, megtudták, hogy Kallo-i János és András (egr.) Bodolo birtokon élő népei és jobbágyai nagypénteken (márc. 28.) együttesen mindannyian felkerekedve (simul et universaliter consurgentes) fegyveresen Korvin János oppelni stb. herceg Wary nevü mezővárosára törtek, és innen saját - a herceg Wary-i vámosa (theloniator) által a mezővárosba hajtott - ökreiket erőszakosan visszavitték Bodolo birtokra. Rögtön ezután Űrnapja utáni hétfón (jún. 2.) a törvényszéken Kallo-i János és András ösztönzésére Halabor-i Pál és Gergely meg Gechche-i Barnabás eskü alatt azt vallották, hogy ők mindenkitől, akitől illett, azt tudták meg, hogy a Wary-i vámosok a Kallo-iak Bodolo-i jobbágyait holmijukkal és ökreikkel együtt törvénytelenül, erőszakosan a vámmentes közútról (de publica et libera via) vitték be Wary mezővárosba, ami a Bodolo-iak számára sohasem volt tiltott és törvénytelen út (nunquam ipsis hominibus de Bodolo ibifalsa et sinistrci via fűit), és hogy az út azon részére nem szükséges a vámos engedélye sem odafelé, sem visszafelé. - Majd ugyanezen a napon Gechche-i János azt vallotta eskü alatt, hogy tudomása van arról (ex scitu): Orozy-i István, Kallo-i János és András Bodolo-ba állított gazdatisztje (officialis) urai nevében kijelölt egy erre alkalmas napot az alispánokkal együtt arra, hogy Bodolo birtokon ítéletet hozzanak a Bodolo-iak Wary elleni támadása ügyében (in facto invasionis); a kijelölt napon Orozy-i kész volt ítéletet hozni, de az alispánok nem jelentek meg és nem is küldtek maguk helyett senkit. - Az alispánok ugyanezen a törvényszéken előadták, hogy a Kallo-iak egyik Barkazo-i jobbágya a herceg egyik Mwnkach mezővárosban lakó jobbágyának a rablóktól való félelme miatt egy erdőben elhajított forintjait megtalálta és tolvaj módjára egy ideig magánál tartotta (quosdam florenos cuiusdam iobagionis ipsius domini ducis in opido Mwnkach commorantis in quadam silva pre timore latronum a se proiectos invenisset et usque aliquod tempus quasi furtive erga se retinuisset), ami miatt ezt az embert tolvajsággal vádolták; Orozy-i István ez ügyben volt kész ítéletet hozni, de ezt az alispánok nem akarták. - A két pert a nádor levelének megfelelően ítélkezés és változtatás nélkül áttették a királyi kúriába Mihály-nap nyolcadára (okt. 6.). Papíron, három vagy négy zárópecsét nyomával. DL 56272. (Kállay cs. lt. 238.) - Külzetén: Domino regi palatinalis pro egregiis lohanni(l) et Andree(!) de Kalló contra comites de Mwnkach super introductoria causarum reláció. 1 Az oklevél levél-formájú, így a kibocsátók neve aláírásként szerepel.
