Iványi Béla: Bártfa szabad királyi város levéltára. 1319-1526. (Budapest, 1910.)
348. 1439. augusztus 29. — 1447. Bártfa város »iudicium bannitum«-airól szóló jegyzőkönyv. Ebben a következő oklevelek vannak : 1439. márczius 6. Boroszló város tanácsa átírja Albert magyar és németrómai királynak 1439. márczius 2-án Boroszlóban kelt oklevelét, melyben a király meghagyja Venczel ratibori herczegnek, hogy Rözeler Miklós bártfai polgárnak a boroszlói hidnál lefoglalt javait adja vissza és ugyanezt cselekedje Lettener János boroszlói polgár javaival is. 1439. április 21. Ulászló lengyel király Beck Ferencz és társai kereskedőknek megengedi, hogy az utak bizonytalansága miatt kivételesen Magyarországból Krakkóba és viszont olyan útvonalat válaszszanak, a merre teljes biztonságban közlekedhetnek. {Bártfa város tanácsának 1439.szeptember 22-én kelt átiratában.) Papiroson, hosszúkás könyvalakban. 349. 1439. október 19. Eger. Kátai Jakab egri vicarius, Bártfa város tanácsának kérelmére a Kis Gáspár bártfai polgárra rótt bírságból a rá, mint bíróra eső részt elengedi. Papiroson, pecséttel. 350. 1439. deczember 7. Bártfa. Bártfa város tanácsának levele Perényi János tárnokmesterhez, melyben kéri őt, hogy az eperjesi várnagynak Roskovitz Antalnak hagyja meg, hogy tőlük (a bártfaiaktól) régi kiváltságaik és szabadságaik ellenére vámot szedetni ne merészeljen. Papiroson. 351. 1439. deczember 7. Buda. Erzsébet királyné levele Lutov város közönségéhez, melyben tudatja Albert király halálát, továbbá »quod ius hereditarium et legittime successionis nobis et pueris nostris infallibiliter et plenarie competit in eodem, que sumus ex antiquissima stirpe illustrissimorum regum Bohemie et marchionatu Moravie videlicet proavi avi et patris procreata, prefatusque dominus noster rex Albertus iure nostro hereditario marchionatum Moravie assecutus fuerat, nobisque prescitum est fidelitatis iuramentum sicut sibi. Confidimus in vobis et in ceteris nostris fidelibus, ut non permittetis nobis et heredibus nostris aliquam inferri iniuriam seu offensam. Et revera misissemus libenter parato animo nunccios nostros ad congregationem Brunne noviter celebratam, sed de illa nullám penitus habuimus informationem. Idcirco fidelitatem vestram rogamus affectuose, ut adhoc