Iványi Béla: Bártfa szabad királyi város levéltára. 1319-1526. (Budapest, 1910.)

mód közt valami lényeges eltérés, feltűnő különbség, vagy valami kétség van. A német, lengyel, cseh, tót, szóval idegen nyelvű neveket rendszerint betűhíven közlöm. A mennyire lehetett, kikutattam a már eddig kiadott anyagot és a megfelelő helyen jelzem, hogy az illető oklevél hol jelent meg nyomtatásban. Meg kell még jegyeznem azt is, hogy a kötetben a regeszták folyó száma nem fedi azoknak levéltári számát. Ugyanis a rendezés után még innen-onnan előbukkant és később beosztott néhány darab középkori oklevél a, b, c betűkkel való megkülönböztetéssel a legközelebb eső számú oklevél után soroztatott be. Annak tehát, a ki az oklevél eredetijét óhajtaná feltalálni, elég annak dátumára és legfeljebb még az oklevél kiállítójára hivatkozni. Az egész munkáról szóló kimerítő név- és tárgymutatót a II. kötet végéhez fogjuk csatolni. Végül mielőtt munkámat útjára bocsátanám, jelezni óhajtom, hogy annak mindenesetre lesznek hibái és fogyatkozásai. Hibátlan emberi alkotás nincsen a nap alatt és az vesse rám az első követ, a ki ezt a nagy munkálatot ugyanolyan rövid idő alatt, ugyanazon adott körülmények között hibátlanabbul tudja elkészíteni, mint ahogy én tudtam. Hanc veniam petimus! Budapest, 1910 február havában. DE. IVÁNYI BÉLA.