Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. II. kötet. 1. Füzet 1255-1272. (Budapest, 1943.)
nek a Kritikai Jegyzék H- kötetében is, mégpedig az erre vonatkozólag legújabban megállapított formulázás szerint (Orsz. Ltr. DL; Orsz. Ltr., Múzeumi Törzsanyag stb.). A M. Kir. Országos Levéltárban ugyancsak újabban történt levéltári átrendezés folytán viszont egyes oklevelek más osztályba kiültek; azonban, bár nekem az illető oklevelet korábbi helyére utalással kellett jelölnöm, az oklevél az ilyen jelzés nyomán is akadálytalanul megtalálható, mert régi helyén a levéltárban ott van az utaló lap. Az I. kötet megjelenése óta bekövetkezett politikai változás okozta azt, hogy a helyneveknek az oklevélben található betűszerinti alakja mellett — különféle megfontolások folytán— a hivatalos megállapításnak megfelelően jelenleg (a Kritikai Jegyzék II • kötet 1. füzete íveinek sajtó alá bocsátásakor — lásd a lezárás idejét az egyes ívek utolsó lapjának alján —) használt magyar elnevezést közlöm, az elcsatolt részek területén fekvőknél pedig az illető utódállam (N.=Németbirodalom, Sz.= Szlovákia, R.— Románia, H.—Horvátortszág) nyelve szerinti elnevezést is kitettem. Az utóbbiaknál a m. ^zr. Központi Statisztikai Hivatal által kiadott «Magyarország helységnévtára, 1937.» című munkában található névalakokat vettem irányadóul. A helynevek mai magyar elnevezésének, illetőleg a középkori hetynevek mai megfelelőjének megtalálását azonban nagyon nehézzé tette az, hogy «A magyarországi község- és egyéb helynevek egységes hiteles törzskönyveinek létesítése céljából alakított állandó vegyes bizottság» által (lásd a m. ^í'r. belügymin. 30.736JI-a. 1896. sz. rendeletét) megállapított helynévváltoztatások csak füzetekben és elszórt hírlapi közlésekben Vannak közzétéve, (a helységnévtárakban függelékként közölt jegyzékek is csak. töredékesek), összesítve azonban — sajnálatos módon — nincsenek kiadva. A puszták neve pedig, amelyek ma egy-egy középkori helység utódai, többnyire legfeljebb csak a katonai térképeken találhatók meg, de persze ott sem mindig. így ebben a tekintetben nagy nehézségekkel kellett küzdenem, amelyek sok esetben lehetetlenné tették a meghatározást, vagy pedig a meghatározás helyességét tették kétessé. Az olyan középkori hely nevét, amely ma már nincs meg, Vagy mai megfelelőjét nem tudtam megállapítani, csak az oklevélben olvasható alakban közlöm, vagy olykor a név mellé tett (n.) jeggyel jelöltem. Mivel a munka érdekében 1913 óta folyó kutatásaim eredményeképpen a Kritikai Jegyzék 1301 -ig terjedő egész anyaga együtt van, csak feldolgozásra, illetőleg sajtó alá készítésre vár, Isten segítségével a következő füzetek előkészítésén is tovább szándékozom dolgozni. Azonban az én koromban már a jövendővel csak bizonytalanul lehet számolni. Ezért a jelen (1.) füzetnek is > mint az egész kötet részének, csonka voltát azzal kívántam ellensúlyozni, hogy végére ideiglenes Névmutatót készítettem, amely a füzetet magában is jól használhatóvá teszi; a kötet végén pedig, ha ennek elkészítését a Gondviselés megérnem engedné, az egész kötet egyesített Névmutatója az egyes füzetek ideiglenes Névmutatóját feleslegessé és eltávolíthatóvá fogja tenni. A munkáknak, melyekre az egyes (már közzétett) oklevelek kiadásainak és kivonatainak felsorolásában utalok, az I. kötet VIII—XIII. lapjain közölt jegyzékét a következő művekkel kell kiegészítenem, amelyek részben az előbbi felsorolás készülte (1923) óta jelentek meg, részben az I. kötet 1. füzetének anyagát nem érintették, vagy akkor valami okból nem használhattam Őket, de a további füzetekben már felhasználtattak" Adalékok Kassa város közjogi helyzetéhez. 1918. Alapy Gyula, Komárom vm. középkori oklevelei. 1917.