Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. II. kötet. 1. Füzet 1255-1272. (Budapest, 1943.)

— a pannonhalmi egyháznak adja a Bakonyban a Szt. Imréről nevezett porowai (Porva, Veszpém vm.) kápolnát, az ott tartózkodó szerzetesek eltartására a kápolna körül három nyíllövésnyi földet rendelve. — D. p. m. mag. Benedicti au. n. vicecanc. a. D. 1260. Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban (Capsa III. R.) Kivonata bentvan a pannonhalmi XIV. századi registrumban, fol. II. Y. Wenzel, ÁUO. II. 322. Pannonhalmi rendtört. II. 311. Kivonatok: Sztachovits, Registr. XIX. Pannonh. rendtört. II. 254. Minthogy az ifj. király már ismét a dux Transsilvanus címet viseli, az oklevélnek az év vége felé kellett kiadatnia. (Olv. Századok, 1921. évf. 81. 1.) 1770. f — Ine fiait: István mester és Mark zalai, pacha-i várjobbágyokat, Chak mester servienseit a németektől megszállott Pettau vár alatt tanúsított vitézségükért Jónás nevű testvérükkel és Wydussal s rokonaikkal együtt kiveszi a várjobbágyok közül és a királyi nemes serviensek közé emeli, és átírja a zalavári konventnek nevezettek Pacha (Pacsa, Zala vm.) nevű földének choby-i Gothardus ispán királyi kiküldöttel végzett elhatárolásáról szóló k. n. jelentését. — D. p. m. mag. Benedicti prepos. eccl. Orod. au. n. cancellarn (!) dil. et f. n. a. ab inc. D. 1260. Átírta a zalavári konvent 1402. márc. 17. (Batthyány hercegi ltr. Körmenden, Acta mise. fam. Heim, no. 4.) Tartalmi kivonata megvan Kont Miklós nádor 1358-i oklevelében. (Az Orsz. Levéltárban, Dl. 505.) Zala vm. tört. Oklevéltár, I. 36. 1. Tartalmilag: Wenzel, ÁUO. VII. 524. és XI. 484. H amis, olv. Karácsonyi, Hamis oki. 20. 1. De érvénytelennek tekintette, illetőleg bizonyítékul nem fogadta el már Konth Miklós nádor sem 1358-ban (Zala m. oklvt. I. 593.), ámbár nem minősítette hamisítványnak. 1771. t * — parancslevelére István mesternek, Márknak, Jónásnak és Wydusnak Pacha nevű földe elhatárolására vonatkozólag hivatkozik a zalavári konvent (1260)-i hamis jelentésében. (Zala vm. tört. Okltr. I. 36.) 1772. t — király (!) átírja és megerősíti IV. Béla királynak a beregszászi vendégnépek részére Cibikfeulde földet adományozó, keltezetlen oklevelét. (Lásd az 1681. számot.) -A. D. 1261. P. m. dom. Lodomerii, au. n. vicecanc. dil. et f. n. XIX. Cal. Februarii. Utána a méltóságoknak hibás, eltorzított névsora 1254—61. tájáról. Átírta Bubek György, Erzsébet királyné tárnokmestere 1365-ben, melynek 1603-1 hiteles másolatáról vett egyszerű másolat van az Orsz. Levéltárban, Dl. 24664. (a másolatok közt.) H ami sí t v ány, a benne átírt oklevéllel együtt, amit az oklevél egész szövege elárul. V. Istvánnak király korára, 127l-re sem tehető, egyebek közt Lodomér alkancellár szereplése miatt. Olv. az 1681. számnál mondottakat. A valószínűleg újkori hamisítvány szövege, bár kiadatlan, nem érdemli meg a közlést. 1773. 1260. 1260. (1260.) 1261. jan. 14.