Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. II. kötet. 1. Füzet 1255-1272. (Budapest, 1943.)

1259. — a stájerországi runai (Reun) ciszterci monostort minden birtokaival együtt a május 26. saját, valamint a király különös pártfogásába veszi, kiváltságait és szabadságait megGréc. erősíti, minden advocatia alól és az exactiók alól mentesíti, defensoruk szabadon megválasztásának jogát biztosítja, a defensorok kötelességeit megszabja, a monostor élelmiszereire vonatkozólag vámmentességet biztosít. — D. p. m. mag. Philippi in prep. Alb. el., a. D. 1259. Méltóságok: Ulrik salzburgi érs., István, Szlavónia bánja, Baas tárnokm. és trencséni [de Trinchun] isp., Dénes főasztalnokm., zalai isp. és pettaui kapitány, Miklós udvarbíró, Wyluyngus de Stumperg iudex provinciális, Bernát és Henrik fambergi comesek, lehystayni Ulrik, messunpergi Wygandus. — Actum in Grech, VII. Kai. Iun. Eredetije a reuni kolostor levéltárában. J. v. Zahn, Urkundenbuch d. Hgth. Steiermark, III. 356. Töredéke: Fekete, Dipl. sacr. Styriae, II. 24. és Fejér, CD. IV. 2. 484. 1755. 1259. — a neki s atyjának tett szolgálatokért Eburhard marpurgi (Marburg) polgárnak Wolcuim (Willkomm) faluban tíz, Chost (Kötsch) faluban négy és fél, $Mol (Wadel, Steiermark) faluban két telket [mansus] ad azok tartozékaival. — D. a. ab inc. D. 1259. Eredetije Zahn szerint a bécsi Staatsarchivban. (En nem találtam ott.) Fejér, CD. IV. 2. 499. Chmel, Urkunden zur Geschichte v. öst. Steiermark etc., 51. 1. (Kivonat u. o. XLIV.) Wenzel, ÁUO. II. 317. és VII. 508. Mittheil. d. hist. Vereins für Steiermark, V. 214. Zahn, Urkundenbuch d. Hgth. Steiermark, III. 362. 1756. 1259. — átírja és megeró'síti néhai Frigyes osztrák hercegnek 1240. augusztus 26-án kelt oklevelét, mellyel a ciszterciek szent-viktori (viktringi) monostorát kegyurasága alá vette. — D. p. m. mag. Benedicti prepos. eccl. S. Bartholomei de Frysaco, au. n. vicecancell. a. D. 1259. Eredetije Wenzel szerint a bécsi csász. titkos levéltárban volt. Zahn viszont a karinthiai Tört. Egyesület levéltárában volt de onnan eltűnt eredetit említi. Wenzel, ÁUO. VII. 507. Monumenta hist. duc. Carinthiae, IV. 1. 544. Zahn, Urkundenbuch d. Hgth. Steiermark, III. 361. Kivonat: Magyar Tört. Tár, IX. 8. 1757. 1259. — Zala megyének IV. Béla király által István királyfi számára való átadása után a fiutód nélkül elhunyt Elek nemesnek Moruchhel nevű (Moróchely, ma Somogy vm.) zalamegyei birtokát Ponith ispánnak adja, az Elek lányait illető negyednek fenntartásával, és annak kiemelésével, hogy Elek Ponith ispánnal szemben bírságban volt elmarasztalva. — D. p. m. mag. Benedicti, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. 1259. Átírta IV. László király 1276. ( Orsz. Ltr. Múzeumi Törzsanyag.) Zala vármegye tört. Oklevéltár, I. 82. Smiciklas, Cod. dipl. V. 141. Kivonat : Kukuljevic, Regesta, no. 786. 1758. inc