Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. II. kötet. 1. Füzet 1255-1272. (Budapest, 1943.)

Elő őze a II kötethez. A Kritikai Jegyzék L kötete 3. füzetének megjelenése óta tizenkét esztendő telt el. Hogy a II. kötetnek folytatólagos 1. füzete csak ilyen hosszú idő multán kiülhetett nyomdába, azt főként a M. Tudományos Akadémia nehéz anyagi viszonyai okozták, amelyek annak idején már az I. kötet 3. füzetének megjelenését is kérdésessé tették• Szerettem volna ugyanakkor V. István király okleveleit még az I. kötethez csatolni, mert — eltérően az eredeti tervtől — időközben kiderült, hogy a munka két kötete így arányosabb lett volna. Nagyjában elő is volt már készítve az 1272 közepéig terjedő anyag arra, hogy ez is az I. kötethez járuljon, 4. füzetként. Azonban a pénzügyi nehézségek miatt meg kellett maradni az eredeti beosztásnál. (V. ö. az I. kötet Előszavának VII. I.) Ekként a II. kötet anyaga lesz az elsőnél jóval bővebb, melyet négy füzetre lehet majd osztani: V. István királynak (mint ifja bb királynak is) okleveleit tartalmazza a jelen I. füzet, IV. Lászlóét majd a 2. és 3., III. Andrásét pedig a 4. füzet tartalmazhatja, a királynék okleveleivel függelék gyanánt. Mindenesetre hálás vagyok a Gondviselésnek> hogy a munka folytatását illetően közben sokszor és sok oldalról érkező kérdezősködések re e füzet megjelenésével való feleletadást megérnem engedte. De ennek lehetővé tételéért hálás köszönetet kell mondanom a Magyar Tudományos Akadémia mélyen tisztelt vezetőségének, valamint a II. osztály és annak Történettudományi Bizottsága vezetőinek és igen tisztelt tagjainak is, hogy a pénzügyi viszonyok jobbrafordultával munkám folytatásának ügyét a mostani nehéz időkben is azonnal és oly melegen felkarolták. Az elmúlt tizenkét esztendő egészben meggyőzött arról, hogy az alapelvek, amelyek szerint a munka I. kötete készült, mind a kritikai tárgyalás módja, mind a közlés formája tekintetében helyesek voltak, s hogy azoktól eltérnem nem kell. Örömmel tapasztaltam, hogy munkám rendeltetésének megfelelően annak megállapításait a történeti szintétikus irodalom biztosan és sikeresen tudja felhasználni. Mindössze kisebb módosítások lettek szükségesek részint a közben történt változások folytán, részint pedig bizonyos megfontolások alapján. Ilyen, az I. kötet megjelenése óta történt változás, melyet figyelembe kellett vennem, az, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum levéltára az 1934. tv. VIII. cikke szerint a Kormányhatósági Levéltárral együtt a «Magyar Királyi Országos Levéltár» közös címébe foglaltatott, s ezért a Nemzeti Múzeum levéltárának részei (a Törzsanyag, a családi levéltárak stb.) az Országos Levéltár közös címe alatt jelöltet-