Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. II. kötet. 1. Füzet 1255-1272. (Budapest, 1943.)

cuneos nunc Iancea, nunc gladio mille mortes inferendo perturbavit, captos et captivos non cum minima sanguinis effusione nobis praesentavit, hostesque nostros dira cervice resistendo in fugám convertit, et nos ex hoc coronae nostrae et regimmi regni sociavit, aliasque virtutes, quas idem nobis exhibuit ad praesens, sed propter sui multitudinem per singula recitare non valemus. In recompensationem igitur servitiorum eiusdem volentes grata vicissitudine occurrere, ut tenemur, licet maioribus censeatur dignus, et ultra mereatur, terras Vodna et Sz(ent) Ersebeth, quas Nicolaus condam clericus Mykoov (!) compararat, quas etiampostmodum Thomas, páter Sceuke et Petrus fráter dicti Thomae ex postfacto a Johanne filioFarkasy emerat, et sedecim capita servorum in eadem Vodna residentium, villám ítidem Arlo vocatam in comitatu de Borsod existentem, quam idem Thomas et Petrus fráter íure haereditario dicebantur possidere, quae omnia propter notam infidelitatis a Nicolao Sceuke filio Thomae comitis, qui cum trecentis marcis nostris fini argenti a nobis clam subito subterfugit et recessit, et cum pluribus terris eiusdem in territorio nostro adiacentibus, si quas haberet, auferendo ab eodem Sceuke Nicolao filio praedicti Thomae, qui Ponicz comitem fidelem nostrum in legatione nostra ad Tartaros per subtractionem expensarum, videlicet ipsarum trecentarum marcarum voluit prohibere, cui Nicolao mors cruenta digna pro ipso facto extitisset, nihilominus comes saepedictus cum suis propriis expensis nostram legationem effectui cum honore mancipavit, ac praeterea, quia tantis meritis istiusmodi collatio nostra impar esset, castrum nostrum Dedesd in eodem comitatu Borsodiensi adiacentem cum omnibus villis et terris ad idem de íure et ab antiquo spectantibus ipsi Ponicz comiti ac per eum suis haeredibus haeredumque successoribus dedimus, donavimus et contulimus íure perpetuo et irrevocabiliter bona fide possidenda. Ne igitur haec nostra donatio seu collatio tractu temporis per quempiam possit vei debeat irritari, praesentes concessimus litteras dupplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus magistri Petri, dilecti et fidelis, aulae nostrae vicecancellary, anno Domini millesimo ducentesimo sexagesimo octavo. Hamis; az ugyancsak Ponith részére szóló 1884. számú oklevél meghamisításával készült, melytől — az íráshibákon kívül — csupán a birtoknevekben és a visszaváltási záradék elJhagyásában különbözik. 1890. 1268. f — byloki Lőrinc fiait, Bochou, Bench, Benche és Bethlen úrbéres tárnokokat, — az oklevél szerint köznyelven : kurmis tarnuc, — akik közül Benche Feketehalomnál, Bochou az ílsuaszegi csatában tüntette ki magát, a királyi serviensek közé emeli. — D. p. m. mag. Petri dil. et f. n. au. n. vicecanc. a. D. 1268. Eredetije Fejér szerint a gr. Bethlen-cs. levéltárában. Bethlen, Gesch. Darstell. 109. Fejér, CD. VII. 3. 55. Teutsch—Firnhaber, Urkb. I. 91. Zimmermann—Werner, Urkb. I. 102. H amis. Olv. Pauler, A magy. nemz. tört. II.

2 597. Erdélyi Múz. XVIII. 282. Karácsonyi, Hamis oki. 24. Valódiságát védi: Tört. Szemle 598. 1. jegyz., azonban olv. a Századok, 1921. évf. 85. 1. 1891. 6*