Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)

1262. — az utód nélkül elhunyt Mykounak somogymegyei chesmiczai földét már előbb Sagud ispánnak, Henrik nádor pozsonyi ispán vitézének adván a praedialisták módján való birtoklásra, most Sagudnak különböző hadjáratokban és a határok védelmében szerzett érdemeiért kiveszi a nevezett földet a somogyi ispán hatósága alól és rendeli, hogy ezen földért Sagud és utódai csakis Béla hercegnek tartozzanak szolgálattal. — D. p. m. mag. Farcasii electi eccl. Albensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. 1262. r. a. vicesimo octavo. XVI. sz. egyszerű másolata a zágrábi orsz. levéltárban, s egyszerű másolat MODL. 36,231. sz. alatt is. Smiciklas, Cod. dipl. V. 235. Kivonatok: Kukuljevic, Reg. n» 958. (1268.) és Smiciklas, Cod. dipl. V. 483. (1268.) 1311. 1262. — Benedek fiának Mersének több alkalommal, de főleg a bolgár hadjáratban tanúsított vitézségeért, hol testvére Miklós elesett, az ujvármegyei Scinefalva, Vyfolu és Jerne falvakat adja tartozékaikkal, leírván a határokat, mely birtokok a hűtlen Bánk bánról szálltak volt a királyra; a beiktatást Tekus mester sárosi várnagy végezte. — D. p. m. mag. Farcasii electi Albensis, au. n. vicecanc. dil. et fid. n. a. d. inc. 1262. r. a. vicesimo octavo. Átírta 1) az esztergomi keresztesek konventje 1311. (A Szinyei-Merse-cs. levéltárában, M. Nemz. Múzeum lvt.) 2.) az egri káptalan 1342. (u. o.) Wagner, Diplom. Sáros. 285. Bárdosy, Decim, indag. 84. Katona, Hist. crit. VI. 346. Fejér, CD. IV. 3. 60. Densusianu, Documente, 298. Kivonat: Kukuljevic, Reg. n« 832. 1312. 1262. — a liptói vallon [Gallicus] Jánost megerősíti a neki adott és János zotmari főesperes által már assignált négy eke liptói föld birtokában azzal a feltétellel, hogy az adományos és utódai általános hadbakelés idején a liptói vár védelmére a várban maradnak; leírja a föld határait János főesperes jelentése alapján. — D. p. m. mag. Farchasii electi Albensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. 1262. Átírta IV. László király 1278. (A M. Tud. Akadémia kézirattárában.) Tartalmilag átírva a liptói registrumban, 23. §. Hazai okmánytár, VI. 232. Kivonatok: Fejér, CD. IV. 3. 65. Tört. Tár, 1904. 82. — Valószínűleg erre az oklevélre értendő a Fejér, CD. V. 2. 488. olvasható utalás is. 1313. 1262. — Fauus pannonhalmi apát kérésére átírja és megerősíti II. Béla királynak 1137-i (hamis) oklevelét. (Lásd ezt a 62. szám alatt.) — D. p. m. mag. Farcasii electi Zagrabiensis, administratoris eccl. Albensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. 1262. r. a. vicesimo octavo. Eredetije a pannonhalmi r. levéltárban. (XIII. L.) Tartalmilag átírta 1) Szécsi Miklós orsz. b. 1382. (u. o. XX. B. és MODL. 13.) 2) Garai Miklós nádor 1383. (u. o. XIII. N.) 3) Ilswai Leustach nádor 1394. (u. o. XXXIII. G.) 4) Bebek Detre nádor 1398. (u. o. XXXII. F.) Fejér, CD. IV. 3. 58. Kivonatban: Fejér, CD. X. 4. 633. Pannonh. rendtört. II. 253. 562. 571. és 595. Békefi, A pilisi apátság, I. 383. IV. Béla királynak ez az átíró oklevele valódi, bár (az 1228. táján készült)