Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)

1259. (?) jún. 10. 1259. jún. 17. (1259. júl. előtt.) (1259. júl. l.előtt.) 1259, júl. 1. — Rolandus nádor pozsonyi ispán és Móric mester királynői udvarbíró, nyitrai ispán részére a fehérvári káptalan 1251 (!) nov. 10-i, Wathasomlyowa eladásáról szóló oklevelét átírván és megerősítvén, leírja a krasznavármegyei Wathasomlyowa (Szilágysomlyó) határait a nagyváradi káptalan jelentése szerint. — D. a. D. 1257. IV. Id. Junii, r. a. vicesimo tertio. Átírta: 1. Pálóci László országbíró 1466. (A Rákóczi-Aspremont-Ivt. M. Nemz. Múzeum. Capsa 35. fasc. 1. 4.) 2. II. Ulászló 1494. (MODL. 31,054.) Tartalmilag: 1. Bubek Imre országbíró 1390. (MODL. 29,992.) — Garai M. nádor 1406. (MODL. 30,099.) 2. Garai M. nádor 1409. (MODL. 31,053.) Hazai okmánytár, VI. 89. Kivonatok: Fejér, CD. VII. 3. 38. és X. 4. 844. Századok, 1870. 606. Az oklevél kelte — az uraik, év tanúsága szerint — az átiratban el van rontva, valamint hibás a fehérvári káptalan átírt oklevelének kelte is. Ez utóbbit Karácsonyi (i. m. 54. 1.) Fülöpnek vál. prépostként és királyi alkancellárként említése miatt 1258-ra, IV. Béla oklevelét pedig 1259-re teszi (u. o. 56. 1.). így azonban az uralkodási év lesz hibás. Fülöp mester királyi alkancellári címe azonban csak 1258-ban fogadható el (v. ö. Fejérpataky i. m. 107. 1. s az 1205. és 1212. számnál mondottakkal) és így a csak XV. századi átiratban (illetőleg XIV. századvégi említésben) megmaradt oklevél keltezését az átírásban egészen megrontottnak tekintve, Karácsonyi megállapításait elfogadhatjuk. 1216. — átírja és megerősíti a Gál erdélyi püspök és Ákos budai prépost, a királyné kancellárja által a bakonybéli apátság akoli [Ocol] népeinek kötelezettségei ügyében királyi megbízás folytán hozott ítéletről általuk 1254. július 4-én kiadott oklevelet. — D. p. m. dil. et f. n. mag. Pauli prepos. Posoniensis au. n. vicecanc. anno D. 1259. XV. Kai. Julii, regni a. vicesimo quarto. Eredetije a pannonhalmi r. levéltárban. Capsa XV. Ji. Wenzel, ÁUO. VII. 503. Pannonhalmi rendtört. VIII. 297. 1217. * — oklevelét, mely egyfelől Kletus ispán fiai: László, Fülöp és Gergely, másfelől a a Káta-nemzetségből való Jula által képviselt Chen asszony, Péter ispán özvegye, Fülöp mester lánya, Fülöp ispán nővére közt Fülöp zágrábi püspök, Smaragdus mester akkori fehérvári prépost udvari alkancellár, Sándor zanai ispán és Bach mester közvetítésével létrejött azon egyezséget hagyta jóvá, hogy Chen asszony Scent Iwan földet összesen 65 márka lefizetése ellenében Kletus ispán fiainak engedte át, tartalmilag ismétli lurkó pécsi prépostnak és káptalanénak 1259. július havában kelt oklevele. (Fejér, CD. IV. 2. 518.) V. ö. 1213. sz., melyet az egyezség megelőzött. 1218. * — oklevelét arról, hogy Crisius fiait: Euze papot, Legét és Wagát, s Lege fiát Azyát mint szolgáikat Chaba faluból való János, Pongrác fia, és Mihály, István fia a király előtt a veszprémi káptalantól visszakövetelték, említi a székesfehérvári káptalan 1259. július 1. (Hazai okmánytár, V. 31—32.) 1219. — visszaadja Iwachin fiainak: Fülöp zágrábi püspöknek és Tamás karakói ispánnak Sczolouna (Zolouna) birtokot. Lásd helyesen 1250. jún. 23-i kelettel a 926. szám alatt.