Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)

(1263. vagy 1264.) szept. 20. A Dunánál, Szent-János mellett. 1263—70 körül. Buda. (1264 előtt.) — oundi Gergelynek és sukuroudi Izsépnek Ponith ispán ellen folytatott perében, minthogy a Fülöp esztergomi érsek, Symaragdus kalocsai érsek és több főúr által mint a király és István ifj. király által ez ügyben kirendelt bírák által kiállított és Gergely s Izsép által felmutatott oklevéllel szemben Ponith ispán ugyanazon főuraknak más oklevelét kívánta bemutatni, Szt. Mihály quindenáját tűzi ki a felek részére okleveleik bemutatásának határnapjául, s minthogy Ponith ispán Farkas mester alkancellár ellen kifogást emelt, az oklevelet L(őrinc) udvarbíró mosonyi ispán, Moys, Béla herceg tárnokmestere somogyi ispán és Erney bán nyitrai ispán pecsétjével erősíttette meg. — D. iuxta Danubium prope S. Johannem, quinto die octav. Nativitatis b. Virginis. Eredetije a M. Nemzeti Múzeum levéltárában. (Törzsanyag.) Wenzel, ÁUO. VIII. 47. Kubínyi, Magyar tört. eml. I. 53. Kivonatok: Monum. Strigon. I. 545. 1. jegyz. és Wenzel, ÁUO. XI. 555. Keltére vonatkozólag olv. Karácsonyi, Hamis oki. 100. 1. 1393. — előtt Demeter zólyomi ispán egyezségre lép András mesterrel Kuarzeg és Ryba föld iránt. Kiadva : Hazai okmánytár, IV. 40. Lásd helyesen 111. András király oklevelei közt, 1296 körül. * — (?) oklevelét a Boch fia Jordán és szepesi Tiborc közt létrejött megegyezésről, mely szerint a Toplicha és Donkpotoka folyók közt fekvő erdő felét a király Jordannak adta, felmutatták IV. Béla király előtt 1264-ben. (Wenzel, ÁUO. VIII. 90.) A szövegből nem tűnik ki ugyan egész világosan, de valószínű, hogy a megegyezést megerősítő királyi oklevélről van szó. — Ugyanott említve a Detrik szepesi comeshez intézett oklevél a nevezett erdőnek Tiborc részére leendő assignálásáról. 1394. (1264 * — pátens oklevelét említi az esztergomi káptalan 1264-ben, mellyel Dénes, chermeli előtt.) nemesnek engedélyt adott arra, hogy örökölt földét a nyitrai káptalannak hagyhassa, minek fejében őt a káptalan életfogytiglan ellátja. (Fejér, CD. IV. 3. 241.) 1395. 1264. — a zalai várnak Gueztered nevű földjét, melyet előbb bebusi Butknak és Simonnak márc. 2. adott volt, ezektől visszavéve Gergelynek, Jula ispán fiának, Fülöp esztergomi érsek és udvari kancellár étekfogómesterének adja az érsek kérésére és Gergelynek különböző hadjáratokban szerzett érdemeiért, leírva a határokat a beiktatást végző Balázs zalavári apát jelentése után. — D. p. m. mag. Farcasii Albensis eccl. prepos. au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. ab inc. D. 1264. VI. Non. Mártii, r. a. vicesimo nono. Átírta V. István király 1271. júl. 24. (A hg. Batthvány-cs. körmendi lvt. Acta mise. fam. Heim, n° 5.) Zala vm. tört. Oklvt. I. 41. Farkas alkancellár címére vonatk. olv. az 1379. sz. 1396. 1264. márc. 9. Füzitőnél. — Bahna földet, melyet egykor Dénes bánnak, a türjei [de Ghurle] monostor patrónusának adott volt, ennek halála után a vasvári vár hatósága alól kivéve a b. Szűz türjei monostorának adja, részben cserében is a monostortól elvett s a zalavári [Zalawar] vendégtelepeseknek adott Zalawari nevű földért, részben pedig adományképpen, s a monostor prépostját, Santhust, valamint prémontrei szerzeteseit