Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)

1263. Kivonatban kiadva: Fejér, CD. IV. 3. 151. Tört. Tár, 1904. 83. Az oklevél teljes szövege a következő: (B)ela dei gratia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Servie, Gallicie, Lodomerie Comanieque rex universis presentes Iitteras inspecturis salutem in omnium salvatore. Ad universorum notitiam tenore presentium volumus pervenire, quod cum Bogomerius fidelis noster, filius Lauren de Liptou nobis assidue fidelitatem omnimodam et in omnibus fidele servitium ad nostram impendit voluntatem, nos consideratis ipsius servitiis, que nobis cum omni fidelitate et diligentia exhibuit indefesse loco et tempore opportunis et exhibere poterit in futurum, volentes eidem condigna recompensatione ex liberalitate regia respondere, ad ipsius supplicationem et petitionem meritoriam quandam planiciem terre Wezueres appellatam, continentem in se de terra arabili circa aratrum, ex[istente]m circa fluvium Seunicha, ubi cuiusdam ioculatoris filius dicebatur residere, eidem Bogomerio de plenitudine nostre gratie perpetuo duximus conferendam ac suis heredibus potestate(?) in[revocabilit]er duraturam, et eandem per fidelem nostrum comitem Dobak eidem fecimus assignari. Cuius terre mete, prout idem comes Bobak(!) coram nobis personaliter constitutus retulit, hoc ordine [disltinguntur: prima meta incipit de fluvio Ploschyn a parte meridionali et parum currens cadit in aquam Wagh in Seunichareu, inde per aquam Wagh tendit. . . oriente ... ad aquam Bucha vocatam et inde tendit ad caput Seuniche et de Seuniche ad caput Plosnicha ad metam priorem et sic mete iam dicte . . . [per]petue firmitatis optineat, presentes concessimus Iitteras dupplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus magistri Farcasii electi . . . vicecancellarii dilecti et fidelis nostri, anno Domini CC° sexagesimo tertio, regni autem nostri anno vicesimo octavo. 1360. — Simon fiát, Mihály mestert garigi Ratk fiai: Wolkey és Keremer s Ratk unokatestvérei (? nepotes): Borokun és Forkos ellenében megerősíti a garigfeui Ratkfelde föld birtokában, minthogy bemutatott előbbi okleveléből arról győződött meg, hogy nevezettek emberölés miatt elveszítették e földet, s a király azt már előbb „more praedialium" Mihálynak adta.— D. p. m. mag. Farcasii prepos. (I) Albensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. ab inc. D. 1263. r. a. vicesimo octavo. Másolata a Liber privil. episc. Zagrabiensis c. másolatkönyv 52. 1. (A zágrábi érsekség lvt.) Tkalcié, Episcop. Zagrab. I. 128. Smiciklas, Cod. dipl. V. 259. Kivonat: Kukuljevic, Reg. no 849. Wenzel, ÁUO. XI. 525. V. ö. az 1266. márc. 20-i oklevéllel, melyben erre hivatkozás történik. 1361. — a vasvármegyei Kyzun új várat veszélyes fekvése miatt Móric tárnokmesterre és Jánosra, Béla sziavon hg. népeinek ispánjára és Detára, Omodeus győri püspök testvéreire bízta, kik is ott tornyot s egyéb épületeket emeltek; ezért nekik a vasvári várhoz tartozó Ruum és Buad nevű földeket adja, még pedig felerészben Móric mesternek, felerészben Jánosnak és Detának, s a határokat a birtokbaiktatást teljesítő Benedek mester királynői udvarbíró, vasvári ispánnak és a vasvári káptalannak