Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)

Lucius, De regno Dalm. 175. Farlati, 111. sacr. IV. 115. és V. 299. Pray, Annales r. H. I. 297. Katona, Hist. crit. VI. 223. Fejér, CD. IV. 2. 308. (1255.) és IV. 3. 13. Kukuljevié, Arkiv, III. 169. Vjestnik, I. 263. Smiciklas, Cod. dipl. V. 177. Frangepán-oklvt. II. 410. (a. szöveg.) Hamis. OIv. Karácsonyi, Hamis oki. 21. Frangepán-oklvt. II. 409. Smiciklas i. h. Gazdaságtört. Szemle, VII. 48. 1252. f — adománylevele Vinodolról és Zenggről Frigyes és Bertalan vegliai comesek számára a határok leírásával. (Horvát nyelven.) XVIII. századi hitelesített másolata: MODL. 33,514. (A másolatok közt.) Frangepán-oklevéltár, II. 410. (b. szöveg.) Hamis. Az a. szövegnek horvát nyelvű, interpolált fordítása. Ld. Frangepánoklvt. II. 409. 1253. t — Francopany Frigyesnek és Bertalannak adja a tatárjáráskor tett hű szolgálataikért Vinodolt és Zengget tartozékaikkal, leírva a határokat is. — D. p. m. prudentis v. magnifici Volffgangi el. in Alba et fid. n. vicecanc. in bonis nostris, anno D. 1260. vicesimo nostri regiminis. Másolata: MODL. 35,804. (A másolatok közt.) Frangepán-oklevéltár, II. 411. (c. szöveg.) Hamis. Ld. Frangepán-oklvt. II. 409. 1254. t — Frangepani Frigyesnek és Bertalannak adja a tatárjáráskor tett szolgálataikért Vinodolt és Zengget, leírva a határokat, s ha az egyiknek nem volna örököse, a másik örököseinek biztosítja a birtoklást. — P. m. prud. hominis mag. Farkassa (!) el. in Alba cancell. in Dobra, anno D. 1260. regiminis n. vigesimo. XVII. századi másolata: MODL. 33,514. (A másolatok közt.) Kercselich, Not. praeliminares, 195. Kukuljevic, Jura r. Chr. I. 71. Smiőiklas Cod. dipl. V. 179. Frangepán-oklevéltár, II. 411. (d. szöveg.) Kivonat: Kukuljevic, Reg. no 799, Hamis. Ld. Kukuljevic, Reg. 240. 1. Smiciklas, Cod. dipl. V. 180. és Frangepán-oklvt. II. 409. _ 1255. t — megparancsolja a pozsonyi káptalannak, hogy mod-i Losabanak és rokonainak Mod nevű földjét eghazaskarchai Remeg fiával, Eliással [Ellye], vagy János fiával: Péterrel határolja el, Losabanak statuálja, s az ügyről a királynak jelentést tegyen. Átírta a pozsonyi káptalan 1260. szept. 22. s ezt I) a győri káptalan 1404. (a Bogyay-cs. lvt. Magy. Nemz. Múzeum lvt.) — a pozsonyi káptalan 1407. (u. o.) és u. az 1413. (u. o.) 2) Erdődy Pálffy Miklós XVI. sz. átirata: MODL. 25,753. Magyar Nyelv, 1906. 153. 1. Hamis a pozsonyi káptalan jelentésével együtt, melyben foglaltatik. 01 v. Jakubovichtól a M. Nyelv, 1906. 154. 1. A mandatum ilyen szerkezete, főleg a királyi címben a „Hungarie, Dalmacie, Croacie etc." csak Mária királyné, illetőleg Zsigmond óta szokásos. Tehát a hamisítás kevéssel az 1404-i átírás előtt törlént, s az idézett tanulmány szerint valószínűleg a madiak hamisították 1260. 1260. 1260. Dobra. v » (1260.)