Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)

Albensis eccl. prepos. au. n. vicecanc. et electi in archiep. Coloc. dil. et f. n. a. D. 1257. II. Idus Junii, r. a. vicesimo secundo. Eredetije a M. N. Múzeum Ivtban letett br. Balassa-levéltárban. Wenzel, ÁUO. II. 280. 1152. 1257. —- Chekteu centurio fiait, Wroch-t és Jánost, akik kicsiny korukban tatárfogságba jún. 26. estek s onnan kiszabadulva a királyhoz visszatértek, az apjuk által Etey faluban bírt földdel a királyi hirdetők [praeco] sorából kiveszi és a királyi serviensek sorába emeli. Átírta V. István 1270. (A M. N. Múzeum levéltárában.) Tartalmilag átírta Pál országbíró 1335. s ezt a székesfehérvári káptalan 1335. ápr. 26. (A Zichyokmt. szerint a gr. Zichy-cs. zsélyi levéltárában.) Tartalmilag kiadva: Zichy-okmt. I. 451. Teljes szövege a következő: Bela dei gratia Ungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Servie, Gallicie, Lodomerie Cumanieque rex omnibus presentes Iitteras inspecturis salutem in eo, qui regibus dat salutem. Ad universorum notitiam harum serie volumus pervenire, quod cum Wroch et Johannes filii Chekteu centurionis in captivitate Tartarorum, cum essent parvuli, adducti fuissent et postmodum fidelitatem debitam observantes de ipsorum Tartarorum captivitate liberati domino concedente ad nos redissent, volentes ipsorum fidelitati regio occurrere cum (favore) ipsos e conditione preconum nostrorum simulcum terra, quam páter ipsorum in villa Etey possidebat, exhimendo in numerum servientium nostrorum perpetuo duximus transferendos. Ut igitur hec a nobis . . . concessa libertás salva semper et inconcussa permaneat, presentes Iitteras dedimus duplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus dilecti et fidelis nostri magistri Symaragdy (!) Albensis prepositi, aule nostre vicecancellarii, electi in archiepiscopum Colochensem, anno domini millesimo ducentesimo quinquagesimo septimo, VI. Kalendas Julii, regni autem nostri anno vicesimo secundo. 1153. 1257. — Myka kérelmére ennek s rokonságának Yuren nevű földét Yrus faluból való Jurko jún. 27. királyi megbízott által a győri káptalan tanúsága mellett meghatároltatván, a határokat a káptalan levele alapján leírja. — D. p. m. dil. et f. n. mag. Smaragdi Albensis prepos. au. n. vicecanc. electi in archiep. Coloc. a. D. 1257. V. Kai. Julii, r. a. vicesimo secundo. Eredetije a pannonhalmi r. levéltárban. (III. Q.) Kiírva belőle a határok a somogyvári konvent 1361. (u. o. III. C.) és a veszprémi káptalan 1361-i oklevelében. (U. o.) Wenzel, ÁUO. II. 282. Kivonat: Hazai okmánytár, I. 34. és 237. Pannonhalmi rendtört. II. 478. Erre az oklevélre értendő a veszprémi káptalan 1262-i utalása. Pannonhalmi rendtört. II. 321. 1154. 1257. — Heym és Cheyd fiainak s rokonaiknak, a zalai vár Zelch faluból való jobbágyainak, júl. 8. kik azt állították volt magukról, hogy a várjobbágyok közül a serviensek közé