Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)

D. p. m. mag. Smaragdi, elecli Coloc. au. n. vicecanc. d. et f. n. a. D. 1258. r. a. vicesimo tertio. Eredetije a M- Nemz. Múzeum lvt. (Törzsanyag.) Fejér, CD. IV. 2. 450. Smiciklas, Cod. dipl. V. 105. Kivonatok: Kukuljevié, Reg. no 762. Kubínyi, Magyar tört. eml. I. 34. 1200. — Sixtus mester esztergomi olvasókanonoknak engedélyt ad, hogy Hetyn faluban levő öröklött földét unokaöccseinek, Sceuleus faluból való Lőrinc fiainak, Arnold unokáinak hagyhassa. — D. anno D. 1258. regni a. vicesimo tertio. Eredetije az esztergomi érsekség egyh. levéltárában, n° 14. Magyar Sión I. 616. Codex Strigon. I. 46. Monum. Strigon. I. 451. 1201. — thuroczi Gergely fiának Mártonnak azon panasza ügyében, hogy (jardani) földét thuroczi Tamás és Ivánka elfoglalták, Detrik zólyomi ispán által vizsgálatot tartat­ván, Detrik ispán levele alapján, mely szerint az ispán Mártont az elfoglalt két ekeföld birtokába a turóci jobbágyfiak módjára leendő szolgálás kötelessége mellett visszahelyezte, megnevezve a szomszédokat is, — Detrik ispán intézkedését meg­erősíti. — Anno D. 1258. regni vicesimo tertio. Tartalmilag átírva a turóci registrum 71. §-ban és Garai Miklós nádor 1416-i oklevelében is. (Az Ivánka-családnak a M. Nemz. Múzeum lvtban letett levéltárában.) Kivonatosan kiadva: Fejér, CD. IV. 2. 483. Tört. Tár, 1904. 81. 1202. t — bizonyítja, hogy a Zlaudus veszprémi püspök és káptalana, másfelől Jakab mester és a johanniták esztergomi háza közt a miatt folyó perben, hogy a keresz­tesek népeinek dézsmája a püspököt s a káptalant illeti-e, míg a keresztesek egy­házukat és népeiknek dézsmáját minden érseki, megyéspüspöki és más főpapi iurisdictio alól mentesnek állították, a keresztesek felmutatták a király, István eszter­gomi érsek és más bárók előtt [mediantibus] III. Orbán pápának Florentius acconi püspök oklevelében átírt oklevelét; Zlaudus püspök erre káptalana nevében is elállt a további perlekedéstől, eskü alatt ígérve, hogy a dézsmák ügyében soha többé pert indítani nem fognak. — D. p. m. mag. Achillis prepositi Albensis au. n. vicecanc. d. et f. n. a. D. 1258. r. a. vicesimo tertio. Egyszerű újkori másolata a veszprémi káptalan hit. h. lvt. (A. 1). Szentpétery, Középkori oklevélszövegek, 100. 1. A csupán újkori másolatból ismert oklevélszöveg elbírálása elég nehéz. Tárgyi valószínűségét III. Orbán pápa 1187-i oklevele (Monum. Strigon. I. 132.), amely a megyés püspök részéről a dézsmamentességet is tartalmazza, vala­mint IV. Sándor pápának az addig szerzett birtokokra nézve ugyancsak a dézsmamentességet biztosító 1258-i (Monum. Strigon. I. 455. és Potthast 17722. sz. szerint 1259-i) oklevele (Theiner, I. 242.) igazolhatja. Azonban nemcsak az oklevél elbeszélésének sajátságai (Florentius pecsétjének részletes leírása; Zlaudus püspök „tamquam viso fulgore exterritus" mond le a perlekedésről), hanem méginkább az össze nem illő nevek és időadatok erősen felköltik a gyanút. Az évszám és uralkodási év összeülik, de Achilles alkancellársága 1250 után nem állhat meg. (V. ö. Fejérpataky, A kir. kanc. 104. 1.) Hibásnak 1258. 1258. 1258.

Next

/
Oldalképek
Tartalom