Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)

— a pannonhalmi monostor népei fölött való bíráskodás ügyében az 1267. márc. 10-i (1520. sz.) oklevél szövegével egyező módon intézkedik, a lopást, dézsma- és pénzügyet külön kiemelve. — D. p. m. mag. Farkasii prepos. Alb. au. n. vicec,. d. et f. n. a. D. 1267. r. a. n. a. tricesimo secundo. Eredetije a pannonhalmi r. Ivt. (47. E.) Átírta I. Károly király 1325. nov. 19. (47. A.) — II. Ulászló 1494. jan. 13. (u. o. 47. M.) Batthyány, Leges eccl. II. 413. Fejér, CD. XI. 430. Wenzel ÁUO. III. 154. Pannonh. rendtört. II. 331. Olv. az 1520. számnál mondottakat. 1550. — Béla szlavón herceggel, Henrik szlavón bánnal, Lőrinc nádor somogyi ispánnal, Pál veszprémi püspök királynői kancellárral, Erney bán udvarbíró vasvári ispánnal, Chak bán zalai ispánnal és István pozsonyi ispán királynői udvarbíróval tartott törvénykezésben Mykou ispán fiainak: Péter honti ispánnak, Othouchnak és Mykounak ítéli Toplucha, Warna és Sylna irencséni birtokokat, melyeket néhai Mihály mester fiai: Jakab trencséni ispán, Pál mester királyi ensifer és Mihály, II. András király adományára és oklevelére való hivatkozással Péter ispán és testvérei, valamint Detrik ispán fiai ellenében magukénak állítottak, Péter ispán és társai pedig IV. Béla király aranypecsétes oklevelével igazolták, hogy azt Arwa, a liptói Werbuce s a turóci Turbuztou, Bene, Muthnaturch és Turnouk nevű birtokaikért cserében kapták; atyjának említett oklevelét érvénytelennek nyilvánítja, Jakab mestert és testvéreit azonban felmenti a jogtalan perindítás miatt megérdemelt büntetés alól. — D. p. m. mag. Farcasii prep. Alb. au. n. vicec. dil. et. f. n. a. D. 1267. r. a. tricesimo secundo. Eredetije a br. Balassa-család Ivt. (M. Nemzeti Múzeum Ivt.) Wenzel, ÁUO. III. 156. 1551. — előadván Bylga falunak II. András király által a veszprémi egyház részére történt adományozását, majd visszavételét és Salamon bánra átruházását, mióta a birtok többször cserélt gazdát, majd IV. Béla alatt a revocatiók idején a birtoknak ismét a veszprémi egyház tulajdonába visszaadását, a most ezen ítélet ellenében a veszprémi egyházat ismét támadni akarókra perpetuum silentiumot mond ki. — D. p. m. Farcasii prep. Alb. au. n. vicecanc. d. et f. n. a. D. 1267. r. a. tricesimo secundo. Eredetije a veszprémi kápt. magánlvt (Lad. 1. Biliege 1.) Átírta IV. László kir. 1276. aug 3. (U. o. Lad. 2. Biliege 3.) Fejér CD. IV. 3. 387. Hazai okmt. IV. 44. V. ö. 512. sz. és Zalam. tört. Oklvt. I. 67. 1552. — a turóci [de Turuch] monostornak adja a királyi hálósoknak [halous] Vduorch nevű földét hozzácsatolva azt a monostor Sala, Beka és Wduorch (!) nevű földeihez, s megengedi, hogy a monostor a Vág folyón a monostor földje s a turmochi hálósok földje közt hidat verethessen, minthogy a monostor népei előbbi hídjának helyét Bertalan és Orbán wecchei nemesek elfoglalták. — D. p. m. 1267 1267. 1267. 1267.