Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)

1266. aug. 6. Átírta a nyitrai káptalan 12/1. (Tartalmilag a turóci registrum 21 §-ban.) Fejér, CD. VI. 2. 392. Századok, 1875. 160. Kivonatok: Fejér, CD. IV. 3. 383. Tört. Tár, 1904. 84. 1494. — bizonyos kétesség megszüntetése céljából megerősíti 1262-i oklevelét Tarnouch földnek MIadik részére történt adományozásáról. (Lásd az 1100• számot.) — In festő b. Sixti pape, a. D. 1266. Kivonata beiktatva a turóci registrumba, 64. §. Kivonatban: Fejér, CD. IV. 3. 383. Tört. Tár, 1904. 84. Olv. az 1100. számhoz írt megjegyzést. 1495. 1266. aug. 6. — Burene fiát Pált és Wahud fiait: Lászlót, Gergelyt, Itimeriust és Benedeket, kiknek nemes jobbágyfiú volta a király régebben készült registrumából kitűnt, ezen szabadságban meghagyta s nekik a Sernovicha nevű 2 ekeföldet assignáltatta. — In f. b. Sixti pape, a. D. 1266. Kivonata beiktatva a turóci registrumba, 7. §. Kivonatban : Fejér, CD. IV. 3. 382. Tört. Tár, 1904. 84. Olv. a következő számhoz írt megjegyzést. 1496. 1266. aug. 7. Hidegkút. — Draskot és Myculát, kiknek turóci nemes jobbágyfiú volta a régebben készült registrumból kitűnt, ezen szabadságban meghagyta és a Sclounan nevű négy ekealja földet assignáltatta nekik, azzal a kikötéssel, hogy ha valaha ennél többet foglalnának el, az adományozott 4 ekeföldet is elveszítsék. — D. apud Frigidum Puteum, sabbato prox. ante festum s. Laurentii, a. D. 1266. Eredetije a Buócz-cs. levéltárában. (Fotogr. másolata az Orsz. Levéltárban.) Fejér, CD. IV. 3. 336. Kivonat: Tört. Tár, 1904. 84. V. ö. 729. sz., melynek, úgy látszik, ez megerősítése. Horváth S. a Tört. Tár 1904. 84—5. 1. ezt, valamint a következő (1498. számú) oklevelet is, minthogy P'ejér jegyzete (ill. az 1416-i átirat) szerint IV. Bélának vörös viaszba nyomott gyűrűpecsétjével vannak megerősítve, holott IV. Béla fennmaradt gyűrűpecsétjei nem vörös, hanem sárga viaszból valók, hamisnak, még pedig János deák hamisítványának minősítette, s ezt a megállapítást Karácsonyi is elfogadta (Tört. Tár, 1908. 28. 1.) E szerint tehát hamis lenne az 1496. sz. oklevél is, mert a turóci registrum 7. §-a szerint ez is „sub . . sigillo anulari rubee cere impresso" volt kiállítva, sőt ebbe a hamisítványcsoportba tartozónak kellene vennünk (1271-i átiratával) az 1494. és az 1499. sz. oklevelet is, amelyek tartalmilag és szövegezésükben is teljesen ide tartozók. Ámde az 1497. sz. oklevélre hivatkozik M(ihály) zólyomi és szepesi ispánnak s Pascasius mesternek 1273-i oklevele (eredetije a Buóczlevéltárban, fotogr. másol, az Orsz. Levéltárban), melyet a fentebbi feltevés szerint tehát szintén hamisítványnak kellene minősítenünk; az 1499. sz. oklevelet pedig Tamás országbíró tartalmilag már 1352-ben átírta, tehát vagy ez az átirat is hamis, vagy pedig egyáltalán nem beszélhetünk itt János deák hamisítványairól. Tudvalevőleg IV. Béla király kortársa, Cornwallis Richárd német király következetesen vörös viaszba nyomta pecsétjeit (Bresslau