Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 2 füzet. (Budapest, 1927.)

1244. szept. 29. (1244.?) szept. 30. s leírja a pécsi káptalan levele után a nevezett föld határait, melynek birtokába Miklós, dobichai ispán iktatta Sup ispánt. Tartalmilag átírva András mester budai prépost 1347-i oklevelében. (Egyszerű másolata a pécsi püspökség levéltárában. 74/1347.) A kivonat szövege a következő: quasdam privilegiales litteras eiusdem domini Belae regis Hungáriáé piae recordationis in specie in anno Domini MCCXL1V. III. Kai. Octobris confectas nobis curavit demonstrare, in quarum tenoribus quandam terram Chun nominatam in comitatu de Barania sitam, quae Petro et Joanne filiis Joannis sine successore legitimo decedentibus in manus ipsius domini Belae condam regis Hungáriáé iuxta obtentam regni sui consvetudinem fuisset devoluta (per) eundem dominum Belam regem fideli suo comiti Sup filio Alberti comitis et per ipsum suis successoribus nemine contradicente conperimus perpetuo collatam fuisse et eundem per fidelem suum Nicolaum comitem de Dobicha in eandem introduci fecisse, cuius termini, quemadmodum idem dominus Bela rex inspectis litteris capituli Quinqueecclesiensis, cui commisisset, cognovisset, hoc ordine distinguerentur. Prima meta inciperet apud arbores Hana, ubi de Drawa exiret fluvius quidam nomine Fuk, a parte meridionali, et idem fluvius accedens versus septemtrionem conflueret in pratum et de prato directe procedendo iret ad Dravcham, ubi iret quidam fluvius de Dravcha et iret in aquam Themente, quae circumiens versus orientem per longum spatium caderet in Dravcham, quae circumiendo versus septemtrionem perveniret et caderet in parte orientali in Dravcham, quae teneret usque metam priorem, ibique terminaretur. 773. — Ambrus ispánnak, kinek testvére, Jakab ispán a tatárok elleni harcokban elesett, maga pedig súlyosan megsebesült, a Quazdi várnak baranyamegyei Woyzlou nevű földjét adja, melynek határait a fehérvári káptalan jelentése alapján leírja, a beiktatást almai István comesszel végeztetve. — D. a. ab inc. D. 1244. III. Kai. Octobr. r. a. octavo. Átírta III. András király 1295. máj. 5., s ezt tartalmilag Garai Miklós nádor 1384. júl. 19. (MODL. 269.) (IV. Béla király oklevele azonban teljes szövegében bentvan a nádori átiratban.) Wenzel, ÁUO. XI. 331. Kivonata: Kukuljevié, Reg. n° 463. A Wenzel kiadásában a királyi címben olvasható Bulgarie, valamint a hibás uralkodási év gyanússá tehetné az oklevelet. Ámde a nádori átiratban nincs Bulgarie; az uralkodási évről pedig feltehető, hogy az eredetiben helyesen volt írva. 774. — megparancsolja G. zalai ispánnak, hogy Sidov ispánt Duclisa és Irev nevű birtokában ne háborgassa, sőt védelmezze addig is, míg a király a birtokokra vonatkozólag intézkedni fog. — D. in crastino s. Michaelis. Eredetije: MODL. 700. Wenzel, ÁUO. VIII. 143. (1266-ra téve) s XI. 606. (év nélkül.) György zalai ispán 1243. és 1244-ben szerepel (Wenzel, VII. 133. és 184.), míg 1266 körül Chak bán a zalai ispán. Valószínűleg György ispánt kell