Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 2 füzet. (Budapest, 1927.)

(1247?) okt. 6. előtt. 1247. nov. 7. 1247. nov. 7. 1247. nov. 26. Fejér, CD. IV. 1. 473. Kivonat: Kukuljevié, Reg. n« 533. A nemzetség neve az eredetiben Scemera, csak Fejér kiadása rontotta Scewa-ra. 863. *— oklevelét (mandatumát), melynek alapján a nyitrai káptalan kiküldötte egyik emberét András ispánnal a nyitrai hospesek királyi adományból nyert földeinek elhatárolására, említi a nyitrai káptalan é. n. (valószínűleg 1247.) okt. 6-án kelt jelentésében. (Fejér, CD. IV. 2. 457.) 863a. — leírja a bártfai Szent Egyed-egyháza melletti kaproncai [Copryvnicia] cisztercita szerzeteseknek az eperjesi [Epuries] németek által háborgatott Bardfa nevű földjének és Zwkchu és Delnafew nevű birtokának határait Tegus sárosi ispán jelentése szerint. — D. a. ab inc. D. 1247. VII. Id. Novembr. r. a. tertiodecimo. Átírta II. Ulászló király 1500. febr. 7. (Iványi B., Bártfa város lvt. I. 516. szerint Bártfa város levéltárában.) XV. századi másolata a M. Nemz. Múzeum lvt. (Törzsanyag.) Wagner, Diplom. comit. Sáros. 513. Katona, Hist. crit. VI. 103. Fejér, CD. VI. 2. 375. és csonkán IV. 1. 468. Fuxhoffer-Czinár, Monasteriol. II. 122. A felsőmagyarországi Múzeumegylet negyedik évkönyve (1882.) 44. 1. Régi érdekes okmányok szab. kir. Bártfa városa oklevéltárából, 3. 1. Kivonat: Iványi B., Bártfa sz. kir. város levéltára, I. 516. 864. — a nagyszombati [Terna] ferencrendi apácáknak adja Balarad falut minden jövedelemmel és tartozékaival, melyet a király nagynénjétől [soror], Constantia cseh királynétól szerzett meg, és kiveszi azt a pozsonyi ispánok és bírák hatósága alól. — D. a. D. 1247. VII. Id. Novembr. r. a. tertiodecimo. Eredetije: MODL. 311. Átírta IV. Béla 1256. — V. István 1270. (MODL. 312.) — IV. László 1278. — III. András 1291. aug. 16. (MODL. 1243.) — a pozsonyi káptalan 1503. (U. o. 1242. sz.) Fejér, CD. IV. 1. 469. és VI. 1. 158. (1248. évszámmal.) Kivonat: Boczek, Cod. Morav. III. 79. V. ö. az 1240. máj. 11-én kelt oklevéllel, mellyel nagyrészben szószerint egyezik, de a falu jövedelmének adományozását az egész falu adományozásává bővíti.' 865. — a néhai Batha ispán érdemeiért testvérének, Márknak adott Tencus és Tyka földeket Mogd és Sudurman bolondóci [Bulunduc] várszolgáknak és rokonaiknak hagyván, Márknak csak bizonyos tykai várhegyet és 6 ekeföldet adott s azt számára Micus peturwasara-i ispán és András mester királyi káplán győri kanonok által kijelöltette, utóbb azonban azt Márk kérésére 50 márka ezüstért tőle visszavevén, a hegyet és földet Micou ispánnak, Detrik fiának adja. — D. a. D. 1247. VI. Kai. Decembr. r. a. tertiodecimo. Eredetije a gr. Balassa-cs. lvt. (M. Nemz. Múzeum lvt.) Wenzel, ÁUO. II. 194. 866.