Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 2 füzet. (Budapest, 1927.)

1245. Barsnál a Garam mellett. 1245. jún. 17. Székesfehérvár. 1245. jún. 17. 1245. jun. 24. azt következtetem, hogy a barsi tartózkodás jún. 17-énél (a 809. sz. oklevél kelténél) később volt, s a 807. sz. plicájára jegyzett nap a (még Székesfehérvárt történt) oklevéladási parancs időpontját jelenti. Igaz, hogy egyes adatok arra mutatnak, hogy ekkoriban az üresen hagyott helyre utólagosan beírt napi kelet az oklevél letisztázása utáni időpontot jelöl (valószínűleg a megpecsételés idejét, lásd az 1245. szept. 9. és az 1250. dec. 29-i oklevelet). De ez a megállapítás, ha általánosítható volna is, nem lehet kivétel nélkül való. Az adott esetben a fentebbi magyarázat látszik leginkább elfogadhatónak. Az oklevél mindenesetre valódi; a szövegben olvasható „regi Andree" az eredetiben is hibásan van „regi Hungarie" helyett. 807. — a szabolcsmegyei Halasz, Timar, Nagyfalu [Magna villa] és Goa nevű földeket István királyi udvarbíró s volt főlovászmesternek adja ennek még II. András királynál, majd András halicsi hercegnél s később, főleg a tatárjáráskor, IV. Béla királynál szerzett érdemeiért, Péter fia Keled által iktattatván őt birtokba. — D. iuxta Bors supra Granum, a. d. inc. 1245. r. a. decimo. Eredetije: MODL. 297. • Wenzel, ÁUO. VII. 187. Kivonata: Kukuljevic, Reg. n<> 502. Az előző, 807. sz. oklevéllel teljesen azonos fogalmazata és külső kiállítása azt mutatja, hogy ez az oklevél (melyben a napi kelet helye üres) a megelőzővel egyidőben állíttatott ki. A kelet helyére vonatkozólag olv. a 807. számnál mondottakat. 808. — a németek betörése ,által birtokaiban károsított paghai Marcellnek és szamtoui Sebretnek adja a németek elleni harcokban történt vérük ontásáért és Marcell egyik rokonának halálos veszedelembe jutásáért a sopronmegyei Bujuslou földet az Icoa folyó mellett, leírva a határokat a beiktatást végző Roland főasztalnokmester, soproni ispán jelentése alapján. — D. Albe, a. d. inc. 1245. XV. Kai. Julii, r. a. decimo. Eredetije a hg. Eszterházy-cs. Ivt. (Rep. 17. fasc. P. n° 507.) Sopronm. tört. oklvt. I. 19. 809. — Folwyne nevű hívének, ki a tatárjáráskor Komárom vára megerősítésével a környék népeit megoltalmazta, a részben a komáromi, részben a banai várhoz tartozó 5 ekeföldet adja a komárommegyei Heten faluban, s ennek birtokába őt Tecus komáromi ispánnal bevezettette.— D. a. gr. 1245. XV. Kai. Julii, r. a. decimo. Átírta Szepesi Jakab országbíró 1380. (Fejér szerint a Milkovics-család levéltárában.) Fejér, CD. VII. 3. 26. és 144. 810. — bizonyítja, hogy előtte weykai Márton Vosos zemleni várjobbágynak, Andrásnak és Máténak, Pyka fiainak és (?) Demeter három fiának mint szomszédoknak jelenlétében és hozzájárulásával, Weyka nevű földet eladta Voclchok fiának, Mikének 20 márkáért, mely földnek határait is leírja. — Anno ab inc. D. 1245. VIII. Kai. Julii, a. r. decimo. Átírta az egri káptalan 1447. (A Századok i. h. szerint a br. Sennyeylvtban. Csörgőn.)