Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 2 füzet. (Budapest, 1927.)
1244. nov. 12. Barsvár mellett. 1244. nov. 16. A sági monostornál. 1244. nov. 24. 1244. dec. 11. Zólyom. 1244. dec. 15. Korponánál. Átírta Nagy Lajos király 1359. márc. 19. s ezt Zsigmond király 1427. (A zágrábi káptalan lvt. fasc. 72. n° 2.) Tkalcic, Episc. Zagrab. I. 82. Wenzel, ÁUO. II. 153. és teljesebben VII. 170. Arkiv za povj. XI. 124. Smiciklas, Cod. dipl. IV. 256. Kivonat: Kukuljevic, Reg. no 469. 789. — podgoriai Priba felsorolt fiainak azon panaszára, hogy bár ők nemesek és őseik is azok voltak, közülük a névszerint felsorolt 31-et a podgoriai ispánok a várjobbágyok közé sorozták, Dénes sziavon bánnak az ügyről szóló jelentése alapján nevezetteket a nemesek közé sorozza. — D. iuxta castrum Bors, a. d. inc. 1244. II. Id. Nov. r. a. decimo. Átírta I. Károly király 1333. jún. 24. — Nagy Lajos király 1371. júl. 10. (a délszláv akadémia zágrábi levéltárában) — Wyngarthi Geréb Mátyás bán 1484. máj. 17. (MODL. 36 ;020.) Smiciklas, Cod. dipl. IV. 258. és kivonat: Kukuljevic, Reg. n° 470. és 472. Szövegét a többszörös átírás erősen megrontotta. 790. — András ispán fiainak, Dersnek és testvéreinek adja a nyitrai várhoz tartozó Dubnice nevű 10 ekealja földet, cserében a tőlük elvett s a nagyszombati [Sumbothel] vendégeknek adott pozsonymegyei Parna földért, s leírja Dubnice határait a beiktatást végző Ádám nyitrai püspöknek a nyitrai káptalan pecsétje alatt tett jelentése alapján. — D. apud monasterium quod dicitur Martini bani in Sag, a. d. 1244. XVI. Kai. Decembr. r. a. decimo. Eredetije Fejér szerint a nyitrai káptalan levéltárában. Fejér, CD. V. 1. 307. és VII. 1. 285. Episcopaíus Nitr. memor. 195. 791. inc felsorolja és megerősíti a pesti vendégek kiváltságait. Lásd 1244. okt. 15. előtti kelettel a 781. szám alatt. — főleg a bolgár hadjáratban Budin vár ostrománál s a tatárjárás alatt szerzett érdemeiért Subislaus fiának, Bogomirnak adományoz bizonyos, a lengyel határon lévő, valamint a beremi (? morva?) határon lévő, Zudchan nevű lakatlan földeket, melyeknek határait tisztelendő Ádám atya levele szerint leírja. — D. in Zolon, a. D. 1244. III. Id. Dec. r. a. nono (!) Fejér, CD. IV. 1. 343. (a Wagner-Jankovich-f. másolatgyüjtemény I. köt. 86. lapjáról.) A másolat egyebekben is hibás lévén, valószínűleg a hibás uralkodási év is ennek tulajdonítható. Az itt adományozott Zudchan az 1244. máj. 23-án nyert Pruska mellett feküdt. 792. — megerősíti és felsorolja a korponai vendégek pap- és bíróválasztási, igazságszolgáltatási, fa- és kővágási, vám- és szállásmentességi s az örökös nélkül elhunytak házával való rendelkezési kiváltságait, úgyszintén hadi kötelességeiket, minthogy erről szóló oklevelüket a tatárjáráskor elveszítették; nekik adja a honti vártól kivett Pomagh földet, valamint nekik ígéri a bozóki monostortól megszerzendő Brechina földet. — D. apud Curpuna, a. D. inc. 1244. XVIII. Kai. Jan. r. a. decimo.
