Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 2 füzet. (Budapest, 1927.)

eis et per ipsos suis heredibus terram Benedicti, Herne et Tadei sine heredibus defunctorum, nomine Mortund in comitatu Hunth existentem sub eisdem metis, sub quibus B., H. et T. (!) possederant, contulimus perpetuo pacifice et quiete possidendam. Ut igitur hec nostra donatio salva et inconcussa permaneat, nec possit tractu temporis in irritum revocari, presentes eisdem concessimus litteras dupplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum anno Domini millesimo ducentesimo quadragesimo quarto, decimo Kai. Junii, regni autem nostri anno nono. Az oklevél fogalmazata azonos a másik, ugyanaznap kelt oklevélével (766. sz.); kritikai okokból mégis szükséges volt ennek szövegét is közölni. Ugyanis éppen ez az egyezés gyanússá teheti a 767. sz. oklevél valódiságát. Azonban a két eredeti oklevél egy írnok írása, amely írás IV. Bélának más okleveleiből is ismeretes; valódiságuk tehát nem vonható kétségbe. A 766. sz. oklevél keltében a nap utólagosan van beírva, amiből azt lehet következtetni, hogy a két adomány nem egészen egy időben történt, de az oklevelek megszerkesztésénél a korábbit felhasználták és a kelet napjául is a korábbiét írták. 767. 1244. jún. 4. 1244. jún. 15. Gallasvár mellett. — a soproni polgárság és Omodeus győri püspök közt vitás fertői kikötőnek vámját a győri egyház Rakus nevű birtokán a püspöknek ítéli és leírja a Sopron város és a püspöki birtok közt megállapított határokat. Kivonata: Sopronm. oklvt. II. 137. Lásd 1254. jún. 4. alatt. 768. — Dénes sziavon bánnak és hercegnek főképen a tatárjárás idején, majd sziavon bán korában tett szolgálataiért az örökös nélkül elhunyt Descynnek somogymegyei Vrbona és kőrösmegyei Horosth nevű birtokát, valamint néhai Kopasz Petknek kőrösmegyei Cherovaburda nevű földjét adományozza tartozékaikkal s a nyestadóval, s határaikat a beiktatást végző, Kamarcha-nemzetségbeli Wlchk fiának, Petkonak, továbbá Izsák fia Jaxa al-bánnak jelentése szerint leírja. — D. apud castrum Galaas, p. m. ven. patr. mag. Benedicti archiep. Coloc. au. reg. cancell. Méltóságok: István esztergomi érsek, Cletus egri, Bertalan pécsi, István zágrábi, Benedek csanádi, Benedek győri, Heymo váci, Artulph erdélyi, Ádám nyitrai püspök, Veszprémben üresedés, Vince prépost vál. váradi püspök, László nádor 'somogyi ispán, Máté tárnokmester pozsonyi ispán, Dénes bán sziavon herceg, Demeter udvarbíró mosonyi, Roland főasztalnok soproni, Móric főpohárnok győri, István főlovászmester orbászi ispán, Arnold nyitrai, Balduin vasvári ispán. Anno d. inc. 1244. XVII. Kai. Julii, r. a. nono. Átírta 1. a csázmai káptalan 1335. (MODL. 267.) 2. U. az 1379. nov. 2. (MODL. 268.) 3. Tartalmilag Zeechi Miklós országbíró 1358. (Nemzeti Múzeum törzslvt.) Pray, Annales, I. 49. Fejér, CD. IV. 1. 323. (csonkán.) Wenzel, ÁUO. VII. 152. Smiciklas, Cod. dipl. IV. 229. Kivonatok: Teutsch-Firnhaber, Urkundenbuch, I. XXXVII. Kukuljevié, Reg. n« 460. és 481. Anj. VII. 456. Valószínűleg erre értendő István alországbíró 1299-i utalása is. (Kubinyi, M. tört. eml. I. 68.) 769.