Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 2 füzet. (Budapest, 1927.)

(1241. febr. 10. előtt.) (1241. febr. 26. előtt.) (1241. febr. 26. előtt.) 1241. febr. 27. (1241.) * — levelére, mely szerint Battacius (Vatatzes) népével s a görög egyházzal együtt a katholikus egyházba óhajt visszatérni, válaszol IX. Gergely pápa 1241. febr. 10-én. (Theiner, Monumenta Hung. I. 178.) Vatatzesnek ezen szándékára céloz IV. Béla király már 1238. jún. 7-i levelében is. (Theiner i. m. I. 170.) 701. * — petitiojára (levelére?), mely az esztergomi egyházmegye benedekrendű szerzeteseinek züllött életmódjáról szólt, utal IX. Gergely pápa 1241. február 26-án az esztergomi érsekhez intézett levelében. (Theiner, Monum. Hung. I. 179.) Bár a pápai levélben nincs szó expressis verbis IV. Béla király leveléről, mégis minden valószínűség szerint írásba foglalt petitiot kell értenünk. 702. ¥ — második levelére, melyet a zsinatra nem menő főpapok kimentése érdekében intézett a pápához, válaszol IX. Gergely pápa 1241. február 26-án, említve a királynak ez ügyben írt előbbi levelét is. (Theiner, Monum. Hung. I. 181.) 703. — a Benedek fehérvári prépost udv. kancellár, valamint Lodomér trencséni ispán által teljesített vizsgálat alapján úgy határoz, hogy Bense, Pepryle, Cepk és Hoztyna, Németországból bejölt zamari, trencsénmegyei szabad hospesek, kiket Pousa, András és Ipolit trencséni várjobbágyok a trencséni vár szállásadó várjobbágyainak mondottak, eddigi szabadságukat továbbra is megtartsák, s hat mansio után egy fegyveres kiállításán kívül más szolgálatra ne legyenek kényszeríthetők. — D. p. m. dil. et f. n. mag. Nicolai prepos. Scibiniensis, au. n. vicecanc. a. D. 1241. III. Kai. Mart. r. a. sexto. Átírta IV. Béla király 1261. dec. 8. (A Zamaróczy-cs. lvt. Vágzamárd.) — V. István király 1270. (A Hazai okmánytár szerint a Bossányi-cs. levéltárában.) Hazai okmánytár, VI. 39. 704. — a Salomon-nemzetségből való Scirac, Thywodor, Ysac, Miklós nemesek és rokonaik kérésére átírja és megerősíti Miklós ispán alországbírónak, Karul fiának 1239. márc. 6-án kiadott oklevelét, mellyel bajvívás útján a pozsonyi várnak Modor, Vota, Ilka, Zazwaros és Legu falusi jobbágyai és várszolgái ellenében a Watán és Salamonban lakó egész Salamonnemzetségnek ítélte Altolutolya földet, s annak határait leírta. — D. p. m. mag. Nicolai prepos. Scibin. au. r. vicecancell. Átírta a veszprémi káptalan 1339. jún. 24. s ezt szentgyörgyi és bazini F^éter comes országbíró 1504- nov. 15. (Az Eszterházy-oklevéltár szerint a gr. Eszterházy-cs. kolozsvári levéltárában.) Tartalmilag átírta Báthori István országbíró 1436. (MODL. 231.) Fejér, CD. IV. 1. 149. (1239.) Eszterházy-oklevéltár, 3—5. Kivonatok: Teutsch-Firnhaber, Urkundenbuch, I. XXXVI. Wenzel, ÁUO. VII. 84. Zimmermann-Werner, Urkundenbuch, I. 69. A veszprémi káptalan átiratában olvasható zárórész első fele (D. Bude, in dominica Letare, anno gr. 1239. regnante ill. rege Bela anno quarto) nem a királyi oklevél kelte, hanem Miklós alországbíró ítéletleveléé, amint ez Báthori István országbírónak 1436-i okleveléből világosan kitűnik. Itt ugyanis IV. Béla király oklevele van keltezetlennek s Miklós alországbíróé 1239-inek