Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 1. füzet. (Budapest, 1923.)

* — oklevelét, mellyel Lobnak és Tamásnak a dobokamegyei Wesscel, Omburteleke és 7 más birtokot adta, említi Béla ifj. király 1230-ban azzal, hogy az oklevél az ifj. királynál veszett el. (Hazai okmánytár, VII. 20.) 165. * — oklevele, mellyel Cekát, ki a király mellett Rutheniában vitézkedett, a szolnoki vár jobbágyságából kivéve a királyi serviensek közé sorozta, (V.) István ifj. királynak 1264,-i oklevele szerint (eredetije az Irínyi-cs. levéltárában) a tatárdúláskor elveszett. 166. * — királynak Zund helységre vonatkozó okleveléről szól a csázmai káptalan 1394,-i oklevelében. (Wenzel, ÁUO. XI. 61.) 167. 1196. Imre király a cikádori egyházat megerősíti a Géza, István és Béla királyok által tett adományok birtokában, elrendelve, hogy az eszéki [Ezeek] vásáron és az egyházhoz tartozó valamennyi révben az izmaeliták, besenyők és mások is vámot fizessenek. — Anno gratie 1196. Átírva tartalmilag töredékkel Garai László nádor 1454.-i ítéletlevelében. (Másolata MODL. 4157.) Tartalmilag: Fejér, CD. II. 303. Kukuljevié, Cod. dipl. II. 180. Smiciklas, Cod. dipl. II. 280. 168. 1197. — Zerzowoy pozsonyi várjobbágyot, Sbima fiát a király és testvére közt folyt harcok idején tanúsított hűségéért minden ispán hatósága alól kiveszi s a királyi udvarban örökös szabadságot ád neki s utódainak. — D. p. m. Katapani Albensis prep. aule reg. cancell. Anno inc. d. 1197. — Méltóságok: Saul kalocsai érsek, Péter egri, Kalán pécsi, . . . győri püspök, Adorján erdélyi püspök, Ezsau nádor, bácsi ispán, Ezsau udvarispán és csanádi ispán, Dénes soproni, Péter bihari, Hermo szolnoki [Zovnuk] ispán. Egyszerű, XVIII. századi másolata a b. Jeszenák-cs. Ivt. (Nemzeti Múzeum Ivt.) Tartalmilag átírta Konth Miklós nádor 1359. okt. 17., ezt V. László király 1455. május 3. (?) Bel, Not. Hung. I. 115. és töred. II. 232. Katona, Hist. crit. IV. 466. Fejér, CD. II. 308. Kivon. Teutsch-Firnhaber, Urkundenbuch, I. XVI. és Teleki, Hunyadiak kora, X. 442. 169. 1197. — ismeretlen tartalmú kiváltságlevele a traúiak számára. ) Említi Mauroceno Marin traúi gróf 1322. nov. 19,-i levele. (A bécsi Staatsarchivban, Copia de commem. II. 402.) Kivonata kiadva: Magyar Tört. Tár, IX. 15. 170. (1197 — válaszolva a spalatoi káptalannak azon levelére, mely szerint a jadraiak a scarkörül.) donai és a nonai püspökség felett a fenhatóságot maguknak igénylik, megerősíti a káptalant minden jogában, és suffraganeusaiknak a spalatoi egyház iránt tartozó tisztelet megadását szigorúan parancsolja. Eredetije: Wien, Staatsarchiv (Spaiato K. 175/29.) Lucius, De regno Dalm. 147. Pray, Annales r. Hung. I. 186. Katona, Hist. crit. IV. 472. Batthyányi, Leges eccl. II. 292. Kercselich, Not. praelim. 168.