Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 1. füzet. (Budapest, 1923.)

(1174—78 közt.) 1175. 1177. (1177 körül.) — megengedi, hogy Simon mester veszprémi [Bezprem] kanonok zalai [Zola] birtokát a szt. Mihály (veszprémi) egyházának hagyhassa, és leírja a birtok tartozékait. — Jelenlevők (?): Lukács esztergomi érsek, János veszprémi püspök, Ompudinus nádor, Cumpurdinus udvarispán, Kenesa kir. kancellár, Vatha nótárius. Átírta Zsigmond király 1418. ápr. 23. és u. az 1425. feb. 24. (A veszprémi kápt. magánlvt. 8. lad. „Gyulakeszi 33.") Fejérpataky, III. Béla király oklevelei, 15. 1. Keltére nézve lásd Fejérpataky, i. m. 16. 1. 126. — megerősíti a zágrábi kanonokokat a Prodanus püspök által adományozott Zelina és Novi birtokában. Lásd az 1185. évnél a 140. szám alatt. — adománylevelének töredékei az aradi káptalan számára. Töredékek vannak Zsigmond 1399. máj. 3.-i (MODL. 29,450.), az erdélyi kápt. 1405,-i (u. o. 31,121.), Imre király 1202—3.

ri (lásd a 202. számot), a kolozsmonostori konvent é. n. XV. századi oklevelében (u. o. 30,477.) és egy XVI. századi feljegyzésben (u. o. 36,893.). E töredékek egy része azonban inkább Imre király okleveléből, mint a III. Béláéból valónak tekinthető. (Lásd Imre kir. oklevelét.) Egyik töredéke kiadva Hazai okmt. VIII. 8. (1132 körül, II. Bélának tulajdonítva.) A töredékekről s azok összefüggéséről olv. Fejérpataky, III. Béla kir. oki. 12. sk. 1. 127. V — oklevélbe foglaltatja és pecsétjével megerősíti Caba végrendeletét, mely szerint Caba a királytól Farkas nádor közbenjárásával nyert engedéllyel földeit, szőleit, rabszolgáit és marháit szent Márton pannonhalmi monostorának hagyja, haláláig magának, azután nejének, Edlelmesnek tartva fenn a birtokokat az apátság védelme alatt. —• P. m. Pauli prepositi et eiusdem regalis notarii presenti scripto confirmatum est et sigillo regali roboratum. — Jelenlevők: Dénes bácsi ispán, Gallus gyulafehérvári, Tamás kolozsi, Zemere semptei [de Simtei], Pongrác temesi, Ant újvári, Ssubanus esztergomi ispán, Sámson fia Tamás, Kornél győri ispán, Zah fia Tamás. Eredetije a pannonhalmi főapátság r. lvt. (Capsa 6. E.) Másolata a Liber Ruber 17. 1. és tartalmilag a pannonh. XIV. sz. registrumban fol. I. D. Pray, Syntagma, 166. Töredéke: Fejér, CD. II. 203. Wenzel, ÁUO. I. 69. (1173-75.) Fejérpataky, III. Béla kir. oki. 28. (1177. körül.) Facsimile u.o. 23. 1. Pannonhalmi rendtört. 1.605. (1173—85 közt.) Facsimile u. o. 85. 1. Kivonatok: Fejér, CD. II. 296. (1194.) Monum. Strigon. I. 124. Sztachovits, Registrum, IX. 128. t — Rede, Luthar és Cuda testvéreket a királynak Konstantinápolyban tartózkodásakor Görögországban tett szolgálataikért a zalai vár kötelékéből kiveszi és a királyi famíliába sorozza a királyi servienseket illető szabadsággal, s ősi birtokukba Laurente-falusi Joachim pristaldus által nemesi jogon vezettetve be őket, leírja e birtok határait. — D. p. m. P. Albensis prep. et au. r. canc. — Anno ab inc. D.