Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 1. füzet. (Budapest, 1923.)

Soproniensem, Mog Posoniensem, Poth Musuniensem comitatus tenentibus, regni nostri anno quarto. Az átíró oki. szerint II. András királynak ez az oklevele „suo pendenti et autentico sigillo priori nimiaque vetustate in evis sigillo consumpto et abolito consignatum, quod sigillum eo tempore et casu inopinato, quo inclitissima principissa domina Gedrudis, consors ipsius domini regis Andree miserabili necis passione per infideles regni primates rebus eximebatur ab humanis, per quendam maleficum furatum extiterat, prout aliud privilégium eiusdem domini Andree regis exprimit hoc luculenter" volt megerősítve. * V. ö. az 1214.-i renovatióval. (292. szám.) 237. 1208. — megerősíti az Úrias pannonhalmi apát által nyert Abda, Zölös és Gama falvak birtokát. Eredetije — Fejér szerint — a pannonhalmi főapátság levéltárában van; azonban ott jelenleg nem található. Kivonatát közli Fejér, CD. III. 1. 67. A nevezett birtokokról II. András király 1221.-i megerősítő oklevelében van szó. (368. sz.) 238. (1209 * — 1209-ben említi és semmisnek nyilvánítja azt az oklevelét, mellyel a zágrábi előtt) szentmártoni földét Crako volpotnak adta. (Wenzel, ÁUO. XI. 100.) Az 1209,-i oklevél hamis voltából (Karácsonyi, Hamis oki. 12.) nem következik, hogy Crako volpot oklevelének emlegetése alaptalan. 239a. (1209 * — Csépán nádor részére 1209-ben adott oklevelében (240. szám) említ Boloct és előtt) Sumbotheil földekről szóló két oklevelet „regie magestatis sigillo communitis", melyek, minthogy a saját adományáról van szó, valószínűleg II. András királytól valók voltak. 239 b. 1209. ~~" István fiának, Csépán nádornak és bácsi ispánnak hűségeért a mosonyi várhoz tartozó Boloct és Sumbotheil nevű földeket adta az utóbbi hely vámjával együtt, melyek birtokába pristaldusa, Thetfalusi Bálint ispán iktatta a jutalmazottat, s az erről szóló két királyi oklevél elveszte esetére a jelen oklevelet adja, mely a fehérvári egyház levéltárában fog őriztetni. — D. p. m. Roberti, Albensis prepos. et aureg. cancell. Anno d. inc. 1209. — Méltóságok: János esztergomi, Berthold vál. kalocsai érsek, Kalán pécsi, Boleszló váci, Kathapán egri, Simon váradi, Dezső csanádi, Kalenda veszprémi, Willelmus erdélyi, Gothard zágrábi, Péter győri püspök, István fia Csépán nádor bácsi ispán, Bánk bán, Benedek vajda, Jula bodrogi, Smaragd bihari, Péter a királyné udvarispánja csanádi, Miklós udvarispán kevei, Marcell soproni, Mog pozsonyi, Poch mosonyi ispán. — Regni nostri anno quarto. Eredetije — Wenzel szerint — ab. Révay-cs. lvt. Fejér, CD. III. 2. 469. Wenzel, ÁUO. VI. 333. Major, Mosonym. monogr. II. 161. Kivon. Győri tört. füz. I. 111. Erre az oklevélre utal IV. Béla király (1267.) júl. 27-én kelt oklevelében. (Hazai okmt. VI. 160.) 240. 1209. — oklevelet ad Ivo garamszentbenedeki apátnak és utódainak a pápától de Crescencio Gergely bíboros pápai követnek az országban jártakor nyert azon jogukról, hogy főpapi jelvényeket — infula, gyűrű, szandál — viselhessenek. — D. p. m. magistri