Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 1. füzet. (Budapest, 1923.)

(1200 körül.) (1200 körül.) 1201. sében III. Béla király alatt tanúsított szolgálatai jutalmául saját királyi címerét adomá­nyozza, amint azt neki Wodicha föld adományozásával együtt még III. Béla ígérte, de ígéretét bekövetkezett halála miatt nem teljesíthette. — D. p. m. venerab. domini Petri Albensis prep. au. n. cancell. Anno ab inc. D. 1200. regni n. primo. Átírta Miksa király 1571. nov. 7. (A Blagay-cs. Ivt. a Nemz. Múzeumban.) Schönleben, Rosa Ursina, 7. Pray, Annales I. 179. Katona, Hist. crit. IV. 445. Fejér, CD. II. 304. (1197.) Kukuljevic, Cod. dipl. II. 185. (1197.) Blagay-oklvt. 1. Smiciklas, Cod. dipl. II. 359. Hamis, lásd: Pauler i. m. II. 593. Blagay-oklt. IX. Karácsonyi, Hamis oki. 12. 190. — megparancsolja Sopronvár ispánjainak, hogy a szt. Mária-hegyi (borsmonostori) monostor földjén csebreket ne szedjenek s szedni se engedjenek; megtiltja a cseber­szedőknek, hogy ezen célból az egyház népeinél megszálljanak; Meinhart és Michsa falvakban vásárt engedélyez vámmal, a monostor népeinek pedig azt a kiváltságot adja, hogy csak a király vagy az általa megbízott püspök vagy ispán bírás­kodjék felettük. Eredetije: MODL. 38. (A kiállított oklevelek közt 4. sz.) Fejér, CD. III. 1. 456. (1224 alatt, II. Andrásnak tulajdonítva.) Sopron­megyei okit. I. 4. Kivon. Szentpétery, A borsmon. apáts. oki. 110. I. (Facsim. u. o. I. tábla.) Hitelességét illetőleg olv. Karácsonyi, Hamis oki. 92. Erdélyi, Az első áll. egyenesadó elm. 5. 1, Szentpétery, i. m. 17. sk. 11. 191. — megerősíti Istvánt a vére ontásával tanúsított hűségéért a III. Béla király által Imre király beleegyezésével adományozott Vodichan föld birtokában, mely adomány­ról III. Béla király, közbejött halála miatt, nem adhatott oklevelet. Tartalmilag átírva Béla sziavon hg. 1269.-Í oklevelében. (Blagay-cs. Ivt. 5. a Nemz. Múzeumban.) Tartalmilag kiadva a Blagay-cs. oklvt. 20. és Smiciklas, Cod. dipl. V. 515. Ez a valódi oklevél nem azonos az Imre király 1200.-i hamis oklevelével. V. ö. Blagay-oklvt. XXII. sk. 11. 192. — Domonkos zágrábi püspök kérésére leírja a zágrábi egyház Zágráb, Ziseria, Vgra, Kemenych, Gaurastin, Camarniza, Zdelia, Donbro, Gorra, Odera-melletti, Podogoria, Dusa, Gasca, Wasca, Chazma és Zeline nevű birtokainak a király clericusa: Tamás székesfehérvári kanonok által megállapított határait, egy szávai szigetet is adomá­nyozva; megállapítja, hogy a csázmai népek marturinát, élelmet, szállást csak a püs­pöknek adjanak és csak az ő bírósága alá tartozzanak, s megerősíti a püspökséget a nyestadó és a civilisektől szedett sertésadó után a zágrábi püspökségben járó összes tizedekhez való jogában. — D. p. m. Desiderii au. r. cancell. et Scybiniensis pre­positi. Anno d. inc. 1201. — Méltóságok: Jób esztergomi, Saul kalocsai érsek, Kalán pécsi, Ugrin győri, Adorján erdélyi, Katapán egri, János csanádi püspök, Mica nádor bihari ispán, Jula vajda, Achilles udvarispán és kevei ispán, Benedek bácsi ispán, Tiborc bodrogi, Péter soproni ispán. Eredetije a zágrábi káptalan Ivt. (Fasc. I. n° 37.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom