Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 1. füzet. (Budapest, 1923.)

(1141—46.) (1141-46.) (1142-46 közt.) 1148. Eredetije a pannonhalmi r. lvt. (Capsa 6. B.) Másolata u. o. a Liber ruber 13. 1. és tartalmilag a XIV. sz. registrum I. C. Pray, Syntagma, 103. Fejér, CD. II. 128. (töredék.) Wenzel, ÁUO. I. 58. Monum. Strigon. I. 71. (töred.) Pannonhalmi rendtört. I. 598. és kivon. u. o. II. 252. 73. — pecsétjével megerősített (?) oklevél Márton ispánnak előbb II. Béla király, majd II. Géza király engedélyével tett intézkedéséről, mellyel az oklevélben felsorolt birtokait és szolgáit az általa alapított csatári monostornak adományozta, részben pedig feleségének s nagyobbik lányának hagyta, a szerzemények tanúinak és pristaldusainak megnevezése mellett. Másolata: Codex Admont. A. fol. 54

a. Fejér, CD. II. 88. (1137.) Roka, Vitae, 49. (csonkán). Fuxhoffer—Czinár, Monasteriol I. 237. (csonkán). Magy. Könyvszemle, 1892—93. 14. Az oklevélben a királyi engedély emlegetése e kor gyakorlata alapján valószínűvé teszi, hogy az oklevelet a király pecsétjével erősítették meg, bár erről a szöveg nem tesz említést. 74. — pecsétjével megerősített (?) oklevél Márton ispán nejének, Magdolnának intézkedéséről, mellyel az oklevélben felsorolt birtokokat, javakat, szolgákat és egyházi szereket a csatári monostornak, illetőleg Altomann nevű fiának, két lányának s menyének hagyta. Másolata: Codex Admont. A. fol. 54

a. Fejér, CD. II. 92. (1137.) Roka, Vitae praes. Vespr. 54. (csonka). Fuxhoffer— Czinár, Monasteriol. I. 238. (csonka). Magyar Könyvszemle 1892—93. 18. 1. Az oklevélben ugyan sem a királyi engedélyről, sem pedig semmiféle megpecsételésről nincs szó, a Márton ispán oklevelével való egyidejű szerkesztés alapján mégis feltehetjük erről az oklevélről is, hogy királyi pecséttel erősítették meg. 75. — visszaadja a pannonhalmi apátságnak a Gourinban fogott vizák 73-ára vonatkozólag Szt. István királytól nyert, de Kálmán és II. István alatt elveszített jogát. — Tanúk: Macharius érsek, Zacheus püspök, Belus herceg, Culcey, Gereon, Pál, Warnold, Cadar ispánok. Eredetije a pannonhalmi r. lvt. (Capsa 26. E.) Másolata u. o. Liber ruber 12. 1. és tartalmilag a XIV. sz. registrum u. o. fol. I. C. Katona, Hist. crit. III. 548. II. 117. Czinár, Monaster. I. 36. halmi rendtört. I. 597. Facsim. u. Keltét a Pannonh. rendtört. Batthyányi, Leges eccl. II. 240. Monum. Strigon. I. 103. (Kivon. 0. 78. 1. 1. 597. teszi 1142—46 közé. Fejér, CD. Pannon76. — Micu prépost kérésére a budai egyháznak adja kárpótlásul a Szt. László király által rendelt évi 360 pensáért Geyza-vásárjának, Pest és Kerepes kikötőjének vámját, az árúkat a folyón fel- és lefelé szállító hajókról is, továbbá a megyeri [Meger] révtől a nagy szigetig terjedő halászat jogát, miként ezt is már László király rendelte volt az egyház részére. — Anno d. inc. 1148. gl. Geyza rege in anno regni s. octavo, Nicolao vero regie capelle presidente, notario Barnaba existente hec