Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 1. füzet. (Budapest, 1923.)

által adományozott birtokokat a szolgáló népek neveinek és ezek kötelességeinek felsorolásával, hozzátéve, hogy a váci püspökség királyi huszadát a szt. Margit egyháza kapta, az érsek kerületében [parochia] pedig minden megyéből [civitas] évenkint 100 kepe jár a dömösi egyháznak. A . . 1138. ind. I. epact. XVIII. conc. V. . . a. autem regni . . VII. D. Albe, tertia Septembris. Cancellarius, qui hoc privilégium regio consignavit sigillo, Johannes filius Woth fűit, scriptor autem . . Egidius capel­lanus Ladizlai ducis fűit. Jelenlevők: Felicián érsek, Pál győri, Péter veszprémi, Marcharius pécsi, Marcelinus váci, Bestertius csanádi, Walter váradi püspök, Kathapán fehérvári prépost, Fonsol comes prefectus (?), Achus bihari, Máté újvári, Márton zalai ispánok. Átírta I. Károly király 1329. jan. 20. (Az esztergomi kápt. magánlvt. Lad. 70. fasc. 1. 4.) Schmitth, Episc. Agr. I. 63. Katona, Hist. crit. III. 517. Koller, Hist. ep. Quinqu. I. 193. Batthyányi, Leges eccl. II. 232. Fejér, CD. II. 94. Monum. Strigon. I. 88. Kivonat: Teutsch-Firnhaber, Urkb. I. XIII. Tagányi, Erd. oki. I. 3. 63. — a spalatoi egyháznak és Gaudius érseknek adja a salonai sz. Mária-egyházat a hozzátartozó javakkal s a malmok vámjával együtt. — A. ab inc. 1138. ind. I. Másolata (Smiciklas szerint) a spalatoi „Mensa episcopalis" nevű char­tulariumban. Farlati, 111. sacr. III. 173. Kerchelich, Not. prael. 157. Katona, Hist. crit. III. 522. Batthyányi, Leges eccl. II. 230. Fejér, CD. II. 109. Kukuljevic, Cod. dipl. II. 31. Smiciklas, Cod. dipl. II. 47. 64. * — királynak Gaudius spalatoi érsek érdekében a pápához több ízben intézett leveleit említi II. Ince pápa 1138. (Fejér, CD. II. 114.) 65. t — a szent Márton (pannonhalmi) monostorába jöttekor Dávid apát által előter­jesztett panaszra, hogy a nyitrai és a pozsonyi várjobbágyok a Szt. István és Szt. László királyoktól nyert, Vág melletti Sala föld birtokában háborgatják a monostort, káplánja, Lőrinc titeli [Tithil] kanonok által, mint pristaldus által a nevezett vár­jobbágyokat és népeket maga elé idéztetvén, az apát igazáról meggyőződött, és Lőrinc káplán által Salát elhatároltatván, leírja annak határait s megjelöli a monos­tornak ezen határokon belül fekvő Vduory és Stara nevű falvait. — Actum est hoc a. d. inc. 1138. conc. V. Pecsételő: Johannes nótárius. Tanúk: Felicián érsek, Péter veszprémi, Pál győri püspök, Fanzal nádor, György és Vernolt ispánok. Eredetije az esztergomi érsekség vil. lvt. (Lad. U. n° 166.) Schmitth, Episc. Agr. I. 65. Katona, Hist. crit. III. 519. Roka, Vitae Vespr. praes. 48. Fejér, CD. II. 110. Monum. Strigon. I. 97. (U. o. tab. I. facsim. részlet.) Facsim. részlet: Magyar nemz. tört. (millennaris) II. 272. Kivon. Pannonhalmi rendtört. I. 95. U. o. 95. 1. facsimile. Hamis: lásd Pannonhalmi rendtört. I. 94. — A hártya felső jobb har­madába fűzött kis hártyaszeleten kívül semmi nyoma annak, hogy valaha meg lett volna pecsételve. 66. 1138. (1138 körül.) 1138.

Next

/
Oldalképek
Tartalom