Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 1. füzet. (Budapest, 1923.)

malmok, minister-mansiok, rabszolgacsaládok, különböző szolgálónépek s a marhák számát. Eredetije a pannonhalmi r. lvt. (Capsa II. A.) Átiratai: II. András 1213. (Pannonh. r. lvt. Capsa 4. A.) és 1223. (u. o. 31. B.); IV. Béla 1236. márc. 2. (u. o. 2. B. K.) s ezt u. az 1260. aug. 15. (u. o. 41. E). Bentvan a Liber ruberben is, fol. 3. Schmitth, Ep. Agr. I. 134. Roka, Vitae Vespr. praes. 112. Katona, Hist. crit. II. 641. Fejér, CD. I. 482. Fuxhoffer—Czinár I. 35. (csonkán). Wenzel, ÁUO. I. 39. és 130. (mindkét helyen csonkán), és ismét VI. 361. és XI. 471. Pannonh. rendtört. I. 590. Facsimile u. o. 75. 1. A keltezés éve Katona hozzávetése. A Pannonh. rendtört. I. 590. szerint 1083—1095 közt kelt. Kritikájára nézve lásd: Fejérpataky, A kir. kanc. 13. és Kálmán kir. oki. 4. Melich szerint (Magyar Könyvszemle, 1904. 110.) „egykorú, hiteles eredetiek alapján készült oklevél". 29. 1094. — megalapítja a zágrábi püspökséget. Kivonat: Wenzel, ÁUO. XI. 31. Wenzel hibás kivonata tulajdonképen Felicián érsek oklevelére vonatkozik, mely nem királyi oklevél. 1095. t — rokonának, Estoras Mihálynak, a királyi testőrcsapat vezérének, és testvérének, április 2. Estoras Albert kalocsai érseknek, a csanádi ppség administratorának kérésére megSzeged. erősíti az Estoras-családnak Attilától, illetőleg a Krisztus idejében élt Opostól való leszármazását és bővíti családi címerüket. — D. Szegedini, p. m. Gileti, aulae n canc., die feria II. post dominicam in Albis, anno d. inc. 1095. Trophaeum domus . . . Estorasianae etc. fol. R2. Fejér, CD. I. 488. Hamis. Fejér, CD. I. 490. 1. jegyz. és Authentia et vis prob. dipl. 30. Karácsonyi, Hamis oki. 8. 30. I . (1091 95 — levele Oderisius montecassinoi apáthoz, melyben magát neki ajánlja, őt a szentközt ) egyedi apátság részére tett adományáról értesíti és tőle szt. Benedek ereklyéiből kér. Másolata (Klaié szerint) Petrus diaconus registrumában, n° 3. (A montecassinoi monostor XIII. századi codexe, folio LXX. n° 158.) Vjestnik, III. 36. Fraknói, Szt. László levele a montecassinoi apáthoz 3. 1. (Facsimile is.) [Értek, a Tört. Tud. Kör. XIX. 8.] Keltét Klaié teszi 1091—95-re a Vjestnikben. Fraknói szerint 1091-ben kelt. 31. t — az általa a Plyzka mellett alapított (hahóti) egyházat a szt. Egyed somogyvári egyházának fenhatósága alá rendelve, mindenkit tilt ezen egyház háborgatásától s vagyonának csökkentésétől, a tilalom áthágóit szigorú átokkal és büntetéssel fenyegetve. Töredéke átírva Waltherus somogyvári apátnak k. n. (1320 körül) kiadott oklevelében a M. Nemzeti Múzeum törzslevéltárában. Az eddig kiadatlan töredék szövege, melyet dr. Jakubovich Emil talált meg s volt szíves velem közölni, a következő: Decernimus ergo, ut nulli omnino hominum liceat prefatam ecclesiam nostram beate Margarethe círca Plyzkam temere perturbare, (aliquid) ad