Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 1. füzet. (Budapest, 1923.)
1082. t I. László király János veszprémi [Besprem] püspöknek és kanonokjainak, István április 29. főesperesnek és Ondurnik dékánnak kérésére kiküldvén nótáriusát, Barnabást, és Gwg bakonyi [Bucon] ispánt a veszprémi egyház földeinek s birtokainak körülhatárolására, ezeknek írásbeli jelentését oklevélbe foglalja és pecsétjével megerősíti. — P. m. magistri Fabiani vicec. nostri, post incarn. D. nri Iehsu Chr. 1082. III. Kai. Mai. Eredetije a veszprémi kápt. Ivt. (Külön dobozban. Jelzete: Veszpr. eccl. 2.) Átírta tartalmilag Pál országb. 1338. nov. 9. (MODL. 3122.), teljesen a székesfehérv. kápt. 1350. máj. 18. (A veszprémi kápt. magánlvt. Veszpr. eccl. 21. A.) és Zsigmond kir. 1407. máj. 12. (U. o. n° 31.) Pray, Specimen Hier. I. 265. Roka, Vitae Vespr. praesul. 25. Katona, Hist. crit. II. 418. Batthyányi, Leges eccl. II. 83. Fejér, CD. I. 448. és VI. 2. 350. Hazai okmt. IV. 1, Kivonata: Wenzel, ÁUO. XI. 28. Hamis. Lásd: Pauler i. m. II. 590. Fejérpataky, A kir. kanc. 12. és Kálmán kir. oklevelei 7. és 17. Karácsonyi, A hamis, hibáskeltű és keltezetlen oki. 6. 1327-ben már megvolt, mert Sándor országb. ekkor már hivatkozik rá ítéletében: Zalai okmt. I. 250. 21. 1086. — s aiát pecsétjével erősíti meg a néhai József, béli [Beliensis] apát által a király beleegyezésével s a főurak tanácsára és bizonyságuk mellett íratott oklevelet, mely a szent Móric monostorának Szt. Istvántól nyert s László királytól megerősített javait, ú. m. határaik megjelölésével felsorolt falvait s birtokait, továbbá névszerint előszámlált szabad népeit, lovasait s egyéb szolgáló népeit, kincseit, vámjait, halászóhelyeit, valamint később nyert javait, és végül egyházi kiváltságait s a László királytól kapott sóbányász-mansiokat és Mogos birtok határainak leírását tartalmazza. — Anno clom. inc. 1086. regnante et annuente Ungarorum rege piiss. Ladislao. Eredetije a pannonhalmi rendi lvt. (Capsa 15. Oo.) Kajár határait kiírja belőle (de kibővítve) Úrias apát 1234. (U. o. 32. B.) Töredéke megvan Bubek István orsz. b. 1368. oki. (U. o. 4. D.) — Dénes királynői tárnokmester és bírótársainak IV. Béla korában kelt ítéletlevele szerint (u. o. 51. Cc.) eredetiben mutatták fel. Az oklevélnek Martinus püspök által 1106. (1156. ?)-ban való megerősítését említi Fejér, CD. II. 143. (V. ö. Mon. Strig. I. 110.) Wenzel, ÁUO. I. 31. Pannonh. rendtört. VIII. 267. és töredéke u. o. 283. és 365. Töredéke van még a Monum. Strigon. I. 60. Hamis. Kritikájára nézve lásd: Fejérpataky, Kálmán kir. oki. 6. (Hiteles egykorú másolatnak tartja.) Karácsonyi, Szt. István kir. oklevelei, 37. (E szerint 1135—1171 közt keletkezett.) Pannonh. rendtört. VIII. 265. (4 részben készült hamisítványnak véli; az 1. rész 1180 körül, a 2. 1200 körül, a 3. 1230 körül s a 4. a XIII. század 2. felében készült.) Hogy — legalább egy része — 1240. ápr. 2-án már megvolt" olv. a 675. sz. oklevelet. 22. (1090 ! — (saját pecsétjével erősíti meg) Dávid duxnak a szt. Anianus tihanyi [Tichon] körül) ! monostora részére Fábián érsek, Kozma püspök, Gula nádor és Petus ispán tanúskodása mellett az aranyos helyen [in aureo loco] adott 5 mansióról, 3 eke földről, 5 halászóhelyről [Budrig, Eurim, Weimir, Plas, Sirisin] s a dunai vizahalászat jogáról szóló oklevelét. Eredetije a pannonh. rendi lvt. (Tihan, fasc. 1. n° 3.)
