Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 1. füzet. (Budapest, 1923.)

(1226?) (1226?) (1227 előtt.) 1227. Átírta III. András király 1291. aug. 25. (Ennek másolatát Wenzel Meletei Barna Mihálytól kapta.) Wenzel, ÁUO. I. 217. Hamis. Lásd: Fejérpataky, A kir. kanczell. 96. Pauler i. m. II. 498. Karácsonyi, Hamis oki. 14. 432. t — felkéri az esztergomi káptalant, hogy Ivanca mesternek adjon bizonyítványt a neki tett királyi adományról. Átírva az esztergomi káptalan 1226.-i levelében. (A gr. Forgách-cs. ghimesi ágának lvt. a Nemz. Múzeumban.) Bel, Not. Hung. IV. 383. Katona, Hist. crit. VI. 487. Fejér, CD. III. 2. 93. Horvát I., Verbőtzi eml. II. 7. Hamis, úgy ezen, mint az átíró oklevél is, melynek hamis voltát írása nyilvánvalóan mutatja. 433. — (?) Ugrin volt esztergomi érsek érdemeiért ismeretlen adományosnak adja a banai ispánsághoz tartozó, s a fehérvári kerületben [parochia] fekvő Yinert, felsorolt tartozékaival, a beiktatást serviensével, berensei Buda fiával, Miklóssal végeztetve. — D. p. m. mag. Zlandi, lect. Albensis, n. cancell. Anno ab inc. (1226?). Eredetije a Kisfaludy-cs. lvt. (Nemz. Múzeum.) Győri tört. és r. füz. III. 297. Wenzel, ÁUO. VI. 432. A rongált oklevélből a kibocsájtó neve is, az évszám is kiszakadt. A kiadások II. András király okleveleként közlik, 1226 alatt. Az évszám azonban 1222-nek is nézhető az eredeti oklevél rongált helyén. Sőt valószínűleg nem is II. András királyé az oklevél, hanem a Yoles királynőé. Ochuz ugyanis, kit az oklevél „comes curialis noster"-nek mond, sem 1222-ben, sem 1226-ban nem volt királyi udvarispán (— az 1226,-i oklevelek végén nincs méltóságsor, sem az 1227-iekben —), ellenben a királyné udvarispánjaként találjuk őt 1221-ben, s ismét 1228-ban és valószínűen az volt 1226—27-ben is (közben, 1226 előtt, Miklós). Zlandusnak királyi kancellárságáról sincs más adatunk. 433a. * — és Béla ifj. király oklevelét (okleveleit?), mellyel jóváhagyták, hogy a kalocsai érsek Posega várát pénzért és Erdesumulna birtokért főkép az eretnekeknek a határokról való eltávolítása céljából megszerezte, említi III. Honorius pápa 1227. január 11.-én a kalocsai érsekhez intézett levelében. (Smiciklas, Cod. dipl. III. 264.) 434. — megerősíti Ganu falusi Jakab királynői jobbágynak, Zochyu fiának a pannonhalmi monostor részére a király és Yoles királyné beleegyezésével tett, Ganyu falusi egy aratrum földből s tartozékaiból álló adományát. — D. anno d. inc. 1227. Regni n. a. vicesimo quarto. XVIII. századi másolata a pannonhalmi r. lvt. (V. A.) Ugyanott megvan a Fekete könyvnek nevezett másolatgyüjtemény 209. 1. Kivonata a XIV. sz. registrumban (fol. II. Y.) és Kont Miklós nádor 1354. január 24.-i oklevelében. (21. A.) Wenzel, ÁUO. I. 223. Pannonhalmi rendtört. I. 686. és tartalmilag u. o. II. 253. és 413. 435,