Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 1. füzet. (Budapest, 1923.)

1224. (1224 körül.) (1224 körül.) (1224 körül.) (1225. febr. 15. előtt.) t — a szentmáriahegyi (borsmonostori) apátnak s konventjének azon panaszára, hogy a monostornak kegyura, Bors, a Domonkos bán fia sok kárt okoz, a monostor védelmét Miklós ispánra bízza, meghagyván a kegyuraságot Bors birtokában, de úgy, hogy a monostor Maynhart, Laztay, Prezing és Mychsa nevű birtokain s egyéb földein a cseber-, vásárvám-, szabaddénár- és sójövedelmet ne Bors, hanem a monostor kapja és a monostor népei fölött senki más ne bíráskodjék, mint a király és Miklós ispán. — D. anno v. inc. 1224. Regni n. a. vigesimo primo. Eredetije a heiligenkreuzi apátság lvt. (Rub. 48. fasc. 13. n° 7.) Fejér, CD. III. 1. 455. Weis, Urkunden I. 293. Kivon. Szentpétery, A borsmonostori apátság Árpádkori oki. 113. 1. Hamis, lásd: Szentpétery i. m. 32. sk. 11. (V. ö. a Századok 1913. évf. 191. 1. jegyz. és Erdélyi, Az első áll. egyenes adó elmélete 22. 1.) 415. * — oklevelét, melyben Pessa-nemzetségbeli Etulnak birtokaira vonatkozólag szabad rendelkezési jogot adott, Etul 1224-ben bemutatta a győri káptalannak. (Tudománytár, új folyam IX. 261.) 416. t — megparancsolja a toplicai (topuszkói) egyház jobbágyainak, hogy a monostornak évenkint három nap kocsival, három nap pedig személy szerint dolgozzanak. Másolata a „Privilegia b. v. Mariae de Toplica" c. másolatgyüjteményben, n° XI. (A zágrábi érsekség lvt.) Tkalcic, Episc. Zagrab. I. 34. Wenzel, ÁUO. XI. 126. (1213.) Smiciklas, Cod. dipl. III. 124. (1213.) Gyanús oklevél, lásd: Szentpétery, II. Endre kir. oki. a topuszkói apáts. részére, a Fejérpataky-emlékkönyv 352. sk. 1. 417. t — megtiltja a sopronvári ispánoknak, hogy a szentmáriahegyi (borsmonostori) egyháznak Meynhart, Michsa, Pruscing és egyéb falvaiban csebreket szedjenek vagy szedni engedjenek ; rendeli, hogy a cseberszedők e végből ott meg ne szálljanak; ezenkívül Meynhart és Michsa falvakban vásárt engedélyez vámmal, a monostor népeinek pedig azt a kiváltságot adja, hogy csak a király vagy megbízottja bíráskodjék felettük. Eredetije: MODL. 776. Szentpétery: A borsmonostori apátság Árpádkori oki. 22. 1. Kivon. Soproni oklvt. I. 5. 1. jegyz. Hamis. Lásd Szentpétery i. m. 22. sk. II. 418. * — királynak F(lorentinus) aradi őrkanonok által a pápához küldött levelére felel III. Honorius pápa 1225. feb. 15. (Fejér, CD. III. 2. 27. — Theiner, Monum. Hung. I. 54.) V. ö. Theiner i. m. no CX. 419. — rokonának, Bors ispánnak kérésére megerősíti a Domonkos bán által a sz. Mária tiszteletére alapított cisztercita monostort a Bors ispán atyja, Domonkos bán és anyja meg neje, a Velek dux leánya által, továbbá Iwan, lucmani vitéz által adományozott s az oklevélben határaik leírásával felsorolt birtokaiban, megemlítve a Bors által eszközölt fentartásokat, valamint a monostor kegyuraságára nézve tett intézkedést ; felsorolja a maga részéről a monostornak a szabados dénárokra, csebrekre,