Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 1. füzet. (Budapest, 1923.)

1216. 1216. (1216 körül?) (1217. jan. 30. előtt.) (1217. febr. 25. előtt.) Dezső csanádi, Wilhelm erdélyi, Péter győri, Róbert veszprémi, Jakab váci, István zágrábi püspök, Jula nádor, Kousa (!) bán, Ipoche vajda, Dénes tárnokmester újvári ispán. — Országlásunknak 12. eszt. Átírta István nádor 1391. febr. 17. — tartalmilag u. az 1391. május 30. (A Kállay-családnak a Nemz. Múzeumban letett levéltárában.) Kiadta magyar fordításban Szirmai, Szatmár várm. II. 287. (teljes szövegében, de nem mondja, hogy ezt honnan vette), s utána Fejér, CD. VII. 3. 19. Kivonata: Tört. Tár, 1903. 118. 309. — bizonyítja, hogy az általa Csépán nádornak, Geur-nemzetségbeli Poth ispán testvérének meggyilkolása miatt halálra ítélt Tybanak — a Tumoy-nemzetségből — javai Poth ispánra szállván, a zalamegyei tumoy-i birtokrészt Ochz bán, majd ettől kénytelenségből Pete, Leustah fia vette meg egy malomhellyel s 10, az oklevélben megnevezett szabadossal, 40 ezüst márkáért. — Anno gr. 1216. Eredetije — a Hazai okmányt, szerint — a gr. Festetich-cs. keszthelyi lvtban. Hazai okmánytár VI. 11. Bánffy-oklvt. I. 1. Az oklevelet szerkezetének ekkor még szokatlan formái némileg gyanússá teszik; Thumoy birtok a Bvrinról szóló 1217.-i oklevél szerint (Monum. Strigon. I. 215.) Sebes ispáné. 310. megerősíti Tamást, Botch fiát Lengend föld birtokában. Lásd a 315. számot. — átíratja Szt. István király 1002.-i (pannonhalmi alapító) oklevelének III. Ince pápa által 1215. júl. 28. történt átírását. Egykorú másolata a pannonh. r. lvtban (30. A.) Átírta (Fejérpataky szerint) a győri káptalan 1396. (A pannonhalmi r. lvt.) Fejérpataky, A pannonhalmi apátság alapító oki. 12. (1225.) Pannonhalmi rendtört. I. 633. Kivonat: Sztachovits, Registr. VI. A Pann. rdt. III. Ince pápa oklevelének datuma alatt 1215-nél közli II. András király átírási záradékát, Fejérpataky pedig i. h. 1225-nek mondja az átírás évét. Az átírásnak mindenesetre 1215-nél később kellett történnie. Azonban a 20-as években, az áfírás formájának végleges megállapodása után királyi oklevélben már nagyon feltűnő lenne az ilyen átírási záradék, s ezért ezt az átírást 1225-nél korábbinak tartom. 311. * — királynak azon levelére, melyben szentföldi útjának a latin császárrá választás terve következtében korábbra tételét határozván, mint ahogy annak időpontja megállapítva volt, kérte a pápát, hogy szólítsa fel csatlakozásra a résztvenni akarókat, felel III. Honorius pápa 1217. január 30-án. (Fejér, CD. III. 1. 187. = Theiner, Monum. Hung. I. 4.) 312. * — királynak a pápához intézett levelét, melyben felmentést kért a keresztesfogadalom alól azok számára, kikre az ország kormányzását s fiát távollétében bízni akarja, említi III. Honorius pápa 1217. feb. 25. (Fejér, CD. III. 1. 190. = Theiner, Monum. Hung. I. 5.) • 313.