Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

140 ják, hogy Laskod~L[asko]dy-i Abraam fia János mester a színük előtt egy embe­rük kiküldését kérte, aki tanúsítja Illés bán özvegyének, azaz Vetys-i Mihály Klára nevű lányának, és az ő László nevű fiának a végrendelkezését. Ők ki is küldték képviselőjükként Barthal Yuuanusy-i papot (presbiter), aki visszatérve elmondta, hogy az ő, továbbá András Lyudir-i, Márton Chakal-i és János Popusy-i papok (sacerdotes) jelenlétében az asszony és a fia a mondott János mesternek adott örö­kös tulajdonul három főt, ti. egy Anna nevű asszonyt, annak Péter nevű fiát, és annak Pregmethi [?] nevű fiát a szomszédság és rokonság okán. Az adományt a címzettek is megerősítik a következők jelenlétében: Miklós, Kantor István, Bakta-i János, Tamás fia Loránd mesterek, és Vylmod fia Miklós comes. D. in Zotmar, in oct. Ephiph. d., 13.. Fk.: DL 97 773. (Vay cs., berkeszi 1637.) Fényképe alapján az eredeti vízfoltos és szakadozott hártyán volt, átfűzött pecsétszalaggal. Megj.: Az oklevél igen nagy valószínűséggel összefügg azzal a perrel, ami ue. Péter szatmári plébános és vikárius 1315. ápr. 18-i (A. IV. 55. sz.), Debreceni Dózsa 1317. jún. 18-i (A. IV. 495. sz.) és ugyancsak Péter szatmári vikárius 1321. márc. 25-re datált oklevelében bukkan fel, bár ez utóbbi keltezés félreértésen alapszik, valójában valamikor 1312–1316 között adták ki (A. VI. 71. sz., vö. SZR. 716. sz., Erdélyi Okm. II. 392. sz.. Szőcs, Szabolcs m. 61–62.), illetve Szabolcs megye keltezetlen, április végén kiadott oklevelével (181. sz.). Péter itteni intitulációja (szatmári plébános és Benedek erdélyi püspök Meszesen túli vikáriusa) 1312–1316 között állt fent, 1312. febr. 16-án még csak szatmári plé­bánosnak említették, vikáriusi cím nélkül, 1315 áprilisában és 1316 júliusában Benedek Meszesen túli helynökeként, 1317 márciusában és 1321 januárjában már újra a helynöki címe nélkül (részletesen adatolva l. Szőcs, Szabolcs m. 62.). Az itteni oklevél az egész ügy legelső dokumentumának tűnik, az örökül hagyásnak, ami a rokonok perét indította Ábrahám fia János ellen. Ezen kívül már csak olyan okleveleket ismerünk, amiben a felek kijelentik, hogy minden perüket lezárják egymással, a legkorábbi 1315. ápr. 21-i. A kiadványt így (Pé­ter vikáriusi címe alapján) 1313–1315 közé tehetjük. 177. (1315.?) febr. 4., Ibrony Ivan mester Zobolch-i comes és a 4 szolgabíró tudatja, hogy az egyik részről Bille-i Lőrinc, másik részről Berzet (dict.) János közötti, a febr. 2. (Purif. Marie) utáni kedden zajló perben János bemutatta a király oklevelét. Az oklevéladók úgy rendelkeztek, hogy a húvét utáni kedden János köteles bemutatni Beke mesternek a levelet. Ha Beke mester elfogadja a privilegiumot, akkor legyen úgy, ha pedig nem, akkor ugyanezen a napon folytassák a pert. D. in villa Ibrun, p. Purif. E.: DL 56 522. (Kállay cs. lt. 1200. 2.) Hártyán, hátoldalán azonos kéztől tárgy­megjelölés és zárópecsét(ek?) foltja(i?). K.: AO. I. 502.

Next

/
Oldalképek
Tartalom