Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

58 41b DL-DF adatbázis 1293–1305 közé datálja a tihanyi konvent oklevelét: VÉFL. Veszprémi Székeskápt. mlt. Insula Magna 5. (DF 201 417.) (K.: HO. VI. 436.; Szentpétery, Középkori okl. 40–42.; DHA I. 49.). A kelet leszűkíthető 1294–1297 közé, l. DHA I. 49. 4. jegyz. l. még a 12b sz. 42. (1285–1305) András (A.) egri püspök kéri a Sceplok-i apátot és a Cassa-i plébánost, hogy a levelet, amelyet Illés (Helyas), Herruh, Miklós és Edus kápolnájának tilalmazásáról küldött, vigyék vissza Simon főesperesnek, mert meggondolva a dolgot megengedte a kápolna létesítését, ha az nincs az anyaegyház (matrix ecclesia) és a szomszédok kárára. E.: DL 75 239. (Máriássy cs. lt. Máriássy Ferenc 10.) Hártyán, hátoldalán azonos kéztől tárgymegjelölés, valamint mandorla alakú zárópecsét viaszmaradványai. Megj.: Bárca nb. Illés és fivérei az 1270–1310-es években tűnnek fel Abaúj megyében (Engel, Genealógia, Bárcai). Simon abaújvári főesperes 1299–1304 között bukkan fel (1299: W. XII. 641.; 1304: A. I. 681. sz.), de mivel utolsó hivatali elődje 1285-ben, utódja 1308-ban tűnik csak fel (W. XII. 440.; A. II. 531. sz.), ezért a kiadási időt 1285 és András püspök halálának éve, 1305 (Zsoldos, Archontológia 88., Engel, Archontológia I. 68.) közé tehetjük, bár az oklevél legnagyobb valószínűséggel a századforduló környékén kelt. 43. (1275–1305) A Kassa-i plébános jeleti András (A.) egri püspöknek, hogy parancsa szerint megvizsgálta az M. comes örökségén esett kárt, amely igen nagy, mivel alig 10 curia maradt meg, és a készpénzt (paratam pecuniam) a sógor (gener) elvitte. Így megidézte M. özvegyét a püspök színe elé aug. 28-ra (oct. B. regis Stephani), hogy adjon feleletet Erne-nek és fivéreinek. E.: SNA. Bárczay cs. lt. 1. 36. Fk.: DL 84 249. Hártyán, hátoldalán azonos kéztől címzés és zárópecsét maradványai. K.: Reg. Slov. I. 38. (25. sz.) R.: SZR. 547. sz. Megj.: Az oklevelet csak András egri püspök hivatalviselése (Zsoldos, Archontológia 88., Engel, Archontológia I. 68.) datálja. 44. (13. század második fele–1305 u.) Arnold fia Tirmannus, Saas fiai: Miklós és Iván, Lipót és a többi Scebnizbana-i polgár (societas) közös akarattal megígérik, hogy az éves census-t, amit a garamszentbenedeki monostornak (monasterium S. Benedicti super Gronam) megfizetni tartoznak Nade és Widercz falvak földbéreként (terragium), szept. 29-én (in fe.