Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

201 E.: DL 57 981. (Soós cs. lt. 205.) Hártyája enyhén vízfoltos, hátoldalán azonos kéztől tárgymegjelölés és zárópecsét foltja. R.: Reg. Slov. II. 103. (196. sz.) Megj.: Az oklevél archontológiai és birtoklástörténeti megfontolások alapján mindenképpen 1319–1322 közé tehető, legvalószínűbben 1321-re, l. Zsoldos, Druget 147. 559. jegyz. Az 1319-es év sem zárható ugyakkor ki, mert Fülöp ezen év áprilisában nyerte el a királytól Parics várát (Zsoldos, Druget 167.), ez esetben az itt említett Lukács nem az abaújvári ispáni tisztséget töltötte be, hanem azzal (ugyanazzal?) a Lukács udvarbíróval azonos, aki 1320 májusa előtt viselte e tisztséget (l. Szőcs, Prépostállítás buktatói 145–146., l. uo. 28. jegyz.). Mivel Fülöp udvarbírái később is állítottak ki Göncön oklevelet (l. Zsoldos, Druget 147.), az ítélkezési helyszín sem zárja ki, hogy az udvarbírót említik, és ez esetben az oklevél 1319-re tehető. Mivel 1320 júniusában Lukács biztosan nem volt sem udvarbíró, sem abaúji alispán, ez az év biztosan kizárható, ahogy az 1322-es év is, mert áprilistól Fülöp már királynéi tárnokmester volt, és ezt a címét ezután minden (ránk maradt) saját kiadású oklevelén feltüntette. 269. (1312–1321.) máj. 17.–jún. 17., Jánk Tamás Bereg-i és Ugocha-i comes tudatja, hogy abban a perben, amit Mihály fia István mester és Nagy (Magnus) János folytatott Laskod-i Ábrahám fia János ellen öt márkára becsült 30 disznó Kochord-ról való elvitele miatt, és amiért István mester három nemessel együtt esküt volt köteles tenni a pünkösd nyolcada előtti szombaton, a felek fogott bírák közbenjárásával egyezségre jutottak. Eszerint Ábrahám fia János fizet Istvánnak és Nagy Jánosnak egy márkát, amiért azok ártatlannak nyilvánítják Jánost, a serviens-eit és jobbágyait ebben az ügyben. D. in Janch, die sabb. prox. an. oct. Pent. Fk.: DL 97 754. (Vay cs. berkeszi lt. 68.) Fényképén a megerősítés egykori módja nem látszódik. Megj.: A keltezést a legjobban Jánki Tamás beregi ispáni címe szűkíti le, amely 1315–1320 között kimutatható, 1321. dec. 19-én már más viselte e címet. Tamás hivatalviselésének a kezdete legfeljebb 1312-ig tolható ki, mivel akkor szerezte meg I. Károly a megyét Aba nb. Amadétól (mindezekre l. Engel, Archontológia I. 109.). 270. (1318–1321.) jún. 16–21., Kálló Ismeretlen oklevéladó (Datum pro memoria) [Szabolcs megye hatósága] tudatja, hogy a jelen levél kiadásának 15. napján Mihály fia Demeter köteles a színük előtt megjelenni Kallo-ban Mihály fia Mihály ellenében végső válaszadásra. D. in Kallo, f. sabb. prox. p. fe. Viti mart.