Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

90 közösen léptek fel Károly ellen a rozgonyi csatában, ezért a király az ő birtokukat kobozta el, nem az apjukét (Zsoldos, Kassa túszai 354.; A. III. 321. sz.). 1311 nyarától kezdve Gábor fia János fiai is önállóan léptek fel nemzetségi birtokügyben, ami arra mutat, hogy már János sem élt ekkor (A. III. 110., 111., 214., 480. sz.). Gábor fia Jánosnak a fia egyébként már 1307-től önállóan lépett fel károkozási perekben (A. II. 116., 387., 409. sz.), ahogy 1309-ben Simon fia Detre fia Miklós is egy tizedfizetési ügyben (A. II. 774. sz.), de ez nem feltétlen bizonyítja az apjuk halálát. Mivel Jób beregi alispán elődje 1307 januárjában még hivatalban volt (Neumann, Bereg 15.), így az oklevél keltét 1307 és 1310 közé tehetjük. Megjegyzendő ezen kívül, hogy Bereg megye kiadványai a 14. század elején a legtöbb esetben szombaton (1307. jan. 21., 1308. jún. 15., júl. 20., 1323. márc. 26., 1327. máj. 9.), két esetben pedig vasárnap keltek (1308. máj. 19. és [1318. – ha a kelet helyes, vö. 263g sz.] jan. 1.), tehát a közgyűléseket ekkor tartották. A jelzett időhatárok között egyszer sem esett szombatra okt. 6., vasárnapra pedig 1308-ban, épp amikor Jób is felbukkan beregi alispánként. Nem kizárt tehát, hogy az oklevél kelte éppen 1308, bár Szent Mihály nyolcada egy olyan általános törvénynap volt a korban, hogy egy fogott bírói megegyezéskor akár felül is írhatta a közgyűlések hagyományos heti napját. 96. (1289–1320. [1289–1310.?]) okt. 7–12. Ismeretlen oklevéladó (Datum pro memoria) tudatja, hogy Guge fia Ábrahám, akit ő Garabus fia Jánossal együtt idézésre küldött ki, visszatérve elmondta, hogy ugyanezen János ellenében az okt. 6. (oct. B. Mychaelis arch.) utáni hétfőn megidézték a színe elé okt. 13-ra (ad quind. B. Mychaelis arch.) Stanch fiait: Jakab comes-t és Jánost az Isep nevű falujukban, továbbá Garabus fia Csépánt a Dethenk nevű falujában, Elleus fiait: Dénest, Buken-t, Izsákot, Tamást és Pétert a Rednuk nevű földjükön, és ugyanezek serviens-ét: Budát, ill. szolgájukat: Pous-t, továbbá Kulbasa falut, és különösen az onnan való Pous-t és fiát: Egyedet a falu nevében, továbbá Eccer fia Lászlót. D. in f. II. supradict. E.: AI. Vécsey cs. lt. Oklevelek 3. (DF 254 216.) Hártyán, hátoldalán tárgymegjelölés és zárópecsét foltja. K.: W. X. 454–455. R.: DPM 290. sz. Megj.: A beazonosítható szereplők életideje alapján (l. Engel, Genealógia, Hontpázmány nem 14. Redneki-ág) a levél 1289–1320 közé tehető. Kiadója nem azonosítható biztosan, de valószínűleg Aba Amadé bíróságához kötődik – ez alapján a kiadási idő leszűkíthető 1310-ig. A hátlapi pecsétfolt mérete alapján azonban nem köthetjük biztosan sem Amadéhoz, sem ismert albíráihoz. Részletesebben, forráshivatkozásokkal l. DPM 290. sz. kommentárját.