Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

65 57. (1296. v. 1307.) ápr. 21–22., Vizsoly Ismeretlen oklevéladó (Datum pro memoria) [Aba Amadé nádor] tudatja, hogy korábbi memoriális levele értelmében a húsvét nyolcadának 15. napját követő hét­főn a színe előtt meg kellett jelennie egyik részről Scyna-i Berche fia Péternek, a másik részről Moytha fia Moys-nak, hogy bemutassák a Iazou-i konvent oklevelét Péter tanúállításáról. A mondott napon Péter be is mutatta a prépost és konvent levelét arról, hogy húsvét nyolcadának másnapján az oklevéladó mondott memo­riálisa értelmében tanúkat állított a konvent színe elé, ám a konvent oklevele sze­rint Péter nem illő módon (debito modo), hanem hamisan (falso) bizonyított. Ezért az oklevéladó együtt a vele ítélkező nemesekkel úgy ítélt, hogy Péter veszítse el a perét a fivére halála és a károkozás ügyében, amellyel Moys-t vádolta, és Moys­t tekintsék mindenben ártatlannak. D. in Wysl, sabb. prox. an. fe. B. Georgii mart. E.: DL 75 221. (Máriássy cs. lt. Máriássy Ferenc 58.) Hártyán, hátoldalán azonos kéztől tárgymegjelölés és zárópecsét foltja. K.: Reg. Slov. I. 331. R.: Szőcs, Nádori intézmény 265–266. (8. sz.); DPM 268. sz. Megj.: Az itt említett Mojta fia Mojs 1311 nyarán már nem élt, így az oklevél a 13–14. század fordulójára tehető, és a vizsolyi kelethely miatt Amadé nádor bíróságához köthető. A hátoldali pecsétfolt mérete Amadé 1295 utáni pecsét­méretével egyezik. Ezen évkörön (1295–1311) belül kronológiai okokból (a megjelenésül előírt húsvét nyolcadának 15. napja utáni hétfő, vagyis a hús­vétvasárnapot 3 héttel követő hétfőnek a keletként írt ápr. 24. előtti szombat elé kellett esnie, vagyis a húsvét igen korán volt az oklevél kiadásának évé­ben) csak az 1296. vagy az 1307. év jöhet szóba. Részletesebben l. DPM 268. sz. kommentárját. 58. (1272–1307.) ápr. 7–24., Geresd Ismeretlen oklevéladó (Damus pro memoria) [Héder nb. Kőszegi János?] tudatja, hogy Mihály fia Mike a fivére: Tylay-i Severeus nevében perbe vonta az oklevél­adó színe előtt Byr-i Miklós comes-t, azzal vádolva, hogy mondott fivérét, vagyis az oklevéladó jobbágyát a Mortun nevű falujában nagyon megverte, négy súlyos sebet is okozva neki két ujjának a levágásával, és kezeit megkötözve, barmok módjára vitte a házához. Ezzel szemben Miklós azt mondta, hogy bármit állt ki Severeus az ő Mortun nevű falujában, azt saját vétke miatt kapta nála tartózkodva, és tőle – miután kezesekre bízták – elszökött. Az oklevéladó a felek meghallgatása után elrendelte, hogy Mike a vasvári káptalan előtt tanúk állításával bizonyítsa vádjait máj. 1-jén (in oct. B. Georgii mart.), Miklós pedig Mike tanúállításának nyolcadán tegye meg ugyanezt, ugyanott. A második tanúállítás nyolcadán a felek térjenek vissza, és mutassák be a káptalan oklevelét az események lefolyásáról. D. in Geresd, in quind. Passce.

Next

/
Oldalképek
Tartalom