Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

65 57. (1296. v. 1307.) ápr. 21–22., Vizsoly Ismeretlen oklevéladó (Datum pro memoria) [Aba Amadé nádor] tudatja, hogy korábbi memoriális levele értelmében a húsvét nyolcadának 15. napját követő hétfőn a színe előtt meg kellett jelennie egyik részről Scyna-i Berche fia Péternek, a másik részről Moytha fia Moys-nak, hogy bemutassák a Iazou-i konvent oklevelét Péter tanúállításáról. A mondott napon Péter be is mutatta a prépost és konvent levelét arról, hogy húsvét nyolcadának másnapján az oklevéladó mondott memoriálisa értelmében tanúkat állított a konvent színe elé, ám a konvent oklevele szerint Péter nem illő módon (debito modo), hanem hamisan (falso) bizonyított. Ezért az oklevéladó együtt a vele ítélkező nemesekkel úgy ítélt, hogy Péter veszítse el a perét a fivére halála és a károkozás ügyében, amellyel Moys-t vádolta, és Moyst tekintsék mindenben ártatlannak. D. in Wysl, sabb. prox. an. fe. B. Georgii mart. E.: DL 75 221. (Máriássy cs. lt. Máriássy Ferenc 58.) Hártyán, hátoldalán azonos kéztől tárgymegjelölés és zárópecsét foltja. K.: Reg. Slov. I. 331. R.: Szőcs, Nádori intézmény 265–266. (8. sz.); DPM 268. sz. Megj.: Az itt említett Mojta fia Mojs 1311 nyarán már nem élt, így az oklevél a 13–14. század fordulójára tehető, és a vizsolyi kelethely miatt Amadé nádor bíróságához köthető. A hátoldali pecsétfolt mérete Amadé 1295 utáni pecsétméretével egyezik. Ezen évkörön (1295–1311) belül kronológiai okokból (a megjelenésül előírt húsvét nyolcadának 15. napja utáni hétfő, vagyis a húsvétvasárnapot 3 héttel követő hétfőnek a keletként írt ápr. 24. előtti szombat elé kellett esnie, vagyis a húsvét igen korán volt az oklevél kiadásának évében) csak az 1296. vagy az 1307. év jöhet szóba. Részletesebben l. DPM 268. sz. kommentárját. 58. (1272–1307.) ápr. 7–24., Geresd Ismeretlen oklevéladó (Damus pro memoria) [Héder nb. Kőszegi János?] tudatja, hogy Mihály fia Mike a fivére: Tylay-i Severeus nevében perbe vonta az oklevéladó színe előtt Byr-i Miklós comes-t, azzal vádolva, hogy mondott fivérét, vagyis az oklevéladó jobbágyát a Mortun nevű falujában nagyon megverte, négy súlyos sebet is okozva neki két ujjának a levágásával, és kezeit megkötözve, barmok módjára vitte a házához. Ezzel szemben Miklós azt mondta, hogy bármit állt ki Severeus az ő Mortun nevű falujában, azt saját vétke miatt kapta nála tartózkodva, és tőle – miután kezesekre bízták – elszökött. Az oklevéladó a felek meghallgatása után elrendelte, hogy Mike a vasvári káptalan előtt tanúk állításával bizonyítsa vádjait máj. 1-jén (in oct. B. Georgii mart.), Miklós pedig Mike tanúállításának nyolcadán tegye meg ugyanezt, ugyanott. A második tanúállítás nyolcadán a felek térjenek vissza, és mutassák be a káptalan oklevelét az események lefolyásáról. D. in Geresd, in quind. Passce.