Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

398 582. (14. század?) Fabrus (vagy: Faber, gen.: Fabri) fia Miklós levelében tudatja [hátoldalán: concivis-ével], a Leupsdorf-ban lakó Chumur/Chundur [?]-ral, hogy a szőlőben ő okozott kárt egy másik szőlő miatt, és mivel emiatt négy hetet vesztegetett el Nagyszombat (Tyrnavia) városában, azt kéri, hogy emiatt adjon kárpótlást neki, különben nagyobb kár fog esni a szőlőben, mint amit a címzett neki okozott. Mert nem fogja tudni őt megfutamítani, és ha nem teszi jóvá az elmondottakat, ti. a szőlőt, és az ebből fakadó költségeit, akkor saját maga fog bosszút állni, úgy, hogy a címzett fián áll bosszút, hogy a címzett akként bánkódjon, mint ő a szőlő miatt. Azt megígéri, hogy gyújtogatással nem okoz kárt, de tudja meg, hogy más módon, ahogy csak bosszút állhat, a szőlő miatt elégtételt vesz. E.: DL 75 816. (Sándor-Metternich cs. lt. A. 3. 2.) Hátoldalán azonos kéztől címzés és kör alakú zárópecsét foltja. Megj.: Nem találtunk olyan támpontot, ami a keltezést jobban leszűkíthette volna. A címzett neve sem egyértelmű, csak „Chur” van kiírva, felette kettős rövidítésjel. Nyilván a levélíró azért rövidített ilyen szokatlanul, mert neki is és a címzettnek is egyértelmű volt a teljes név. 583. (1280–1413) Az egri káptalan nyílt, év nélküli oklevele Bodolo birtok elzálogosításáról. Tá.: Garai Miklós nádor, 1413. nov. 14. > II. Lajos, 1520. máj. 28. DL 62 433. (Ibrányi cs. lt. 272.) R.: ZsO IV. 1291. sz. (Tá. regesztájában) Megj.: A rövid tartalmi átírás („nonam [ti. litteram] capituli Agriensis patentem super impignoratione possessionis Bodolo, sine anno editam”) semmilyen támpontot nem ad, így az oklevél bármikori lehet. Mivel az 1413 körüli per a Balogsemjén nb. Kállaiak részvételével zajlott többek között az itt említett Bodoló (Badaló) birtok ügyében is, ezért a kiadás alsó időhatára 1280, ekkor adta el Hontpázmány nb. Gergely a birtokot a Balogsemjén nembelieknek (a birtok történetére l. Gy. I. 528–529.). A felső időhatár nem húzható meg pontosan. Bár az ilyen típusú, eleve keltezetlen oklevelek „divatja” az 1330-as években visszaesik, kategórikusan nem zárhatjuk ki a későbbi időszakot sem, noha a legnagyobb valószínűsége az 1280–1330 körüli időszaknak van. 584. (14. század–15. század eleje) Főpap [egri püspök?] levele bizonyos javak, ti. szőlő, ménes, könyvek és malom, ill. egy [egyházban alapított?] oltár ügyében, említve az Erzsébet, Barnabás fia ..., György, Péter, Gáspár, László szabó (Ladislaus sartor) nevek. [D. ...] ...7.