Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

387 elődjének), valószínűbb, hogy a kelet inkább Miklós püspök hivatali idejének első felére esett. 563a DL-DF adatbázis 1340–1360 közé keltezi Erzsébet királyné oklevelét: DL 98 278. (Tabula provincialis, Acta post advocatos 35. 41.). A töredékesen fennmaradt papíroklevél egy ismeretlen kiadó (vélhetően Nógrád megye, l. 563g sz.) oklevelének az említésében maradt fent, és a töredék szövegében Erzsébet királynéra semmi nem utal, erre csak a kora újkori hátlapi feljegyzés (Elizabetha regina) alapján következtethetünk. A megye levele egy tudományvétel, amit egy ismeretlen hatóság (Erzsébet királyné?) kérésére végeztek arról, hogy a Surány (Suran) nevű hajdani királyi birtok egy része halápi (Halap) Iovanka fia Istvánnak a Haláp nevű birtokához tartozik. Bár nem tudjuk melyik Erzsébet királynéról van szó (ha ő a címzett egyáltalán), ám Erzsébet (anya)királyné főként I. Lajos idején folyt bele a királyi ügyeket érintő bíráskodásba, és az íráskép is a 14. század második felére, akár a 15. század elejére is utalhat. 1395-ben bukkan fel egy Halápi Ivánka fia István (DL 8036., Ford.: Benedek, Heves 324–325.), de ő vélhetően nem azonos az itt említett személlyel, mert Szög (a mai Besenyszög) öröklött birtokába iktatják, és így származási helye a mai Tiszasüly közelében lévő Halapra utalhat. Mindezzel együtt az oklevél szinte biztosan I. Lajos (vagy akár Mária)-kori. 563b DL-DF adatbázis 1340–1360 közé keltezi a pozsonyi káptalan későbbi átírásban fennmaradt oklevelét: DL 76 130. (Pethő cs. lt. 19.), ami valószínűleg 1358-as kiadású, vö. A. XLVII. 666. sz. 563c DL-DF adatbázis 1340–1360 közé keltezi Kozma tarcsai főesperes és Mihály sárosi főesperes levelét: DL 96 034. (Tivadar cs. trocsányi lt. 17.) (R.: SZR. 553. sz.). A levél 1365 nyarán kelt, l. A. XLIX. 275. és 300. sz. Kozma és Mihály valójában tárcai és sárosi alesperesek voltak, l. uo. 563d DL-DF adatbázis 1340–1360 közé keltezi Nógrád megye oklevelét: DL 98 278. (Tabula provincialis, Acta post advocatos 35. 41.). A levél csak töredékesen, intituláció nélkül maradt fent. Hogy Nógrád megye lenne a kibocsátó, arra az oklevél tartalma (tudományvétel végrehajtása egy Nógrád megyei birtok ügyében egy felsőbb hatóságtól érkező felkérésre) és a surányi kelethely utal, ami Nógrád megyei sedriahely volt a 15. század legelejéig (Csukovits, Sedriahelyek 382.). Kiadási ideje szinte biztosan I. Lajos korára esik, az érveket l. az 563a sz. 563e A DL-DF adatbázis 1340–1360 közé teszi egy „? nagybíró” igen vízfoltos és szakadozott, csak kisebb részben olvasható oklevelét: VÉFL. Misc. s. a. 3. 3. (DF 283 169.) A töredékekből kivehető néhány szó alapján a levél egy bizonyos M... fia Pál és egy másik fél pere