Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

383 557. (1335–1341, 1355–1359) Dénes bán levele minden Keuesd-en tartózkodó temesi (Temesiensibus) hívének és népeinek: mivel B. fia Jánost elbocsátották maguk közül, ezért P. nevű hűséges hívét – a jelen oklevél bemutatóját – teszi meg számukra bíróul, aki az ő szemé­lyének helyetteseként viseli hivatalát, és kéri őket, hogy úgy fogadják körükbe, mint az ő személyét, ő pedig köteles a címzetteket a régtől fogva viselt törvényes állapotukban megtartani. Á.: Tapolcai Bertalan formulagyűjteménye. Admont, Benediktinerstift, Cod. 800. K.: Fejérpataky, Oklevél-formulák 62. Ford.: Makkai–Mezey 241. Megj.: A formulagyűjtemény – helyenként romlott – oklevélszövegei valószínű­leg eredeti oklevelek alapján készültek, bizonyos konkrétumok (föld neve, stb.) szándékolt kihagyásával. Amennyiben a fenti szövegnek is létezett ere­detije, akkor azt az említett Dénes bán hivatali ideje datálja, aki a többi for­mula kronológiája lapján leginkább Szécsi Dénes szörényi bánnal (1335– 1341) vagy Lackfi Dénes szörényi bánnal (1355–1359) azonos (l. Fejérpa­taky, Oklevél-formulák 65.; Engel, Archontológia I. 32.). Mivel a Kövesden lévő népeinek ad parancsot, amely vár a krassói ispáni honorhoz tartozott (Engel, Archontológia I. 352.), és a krassói ispáni címet csak Lackfi Dénes viselte (Engel, Archontológia I. 142–143.), ezért nagyobb valószínűséggel róla lehet szó. 558. (1328–1359) Pál Zobolc-i comes és az ottani négy szolgabíró tudatja, hogy a perben, amelyet a színük előtt Gergely fia János folytatott Péter fia Miklós ellenében egy jobbágya megkárosítása (destructio) ügyében, a felek békességre jutottak, és a bíróknak elégtételt adtak. E.: DL 47 925. (Múz. Ta. Szalay) Hártyán, hátlapján azonos kéztől tárgymegje­lölés és zárópecsét foltja. R.: Piti, Szabolcs m. 160. sz. Megj.: Pál ispán Debreceni Dózsa fia Pál lehet, aki testvérei oldalán 1328-ban bukkan fel először, és – megszakításokkal – 1359-ben utoljára (Piti, Szabolcs m. 11.). A per szereplői – bár több ilyen nevű személy is felbukkan a megyei okleveles anyagban – nem azonosíthatók egyértelműen a neveik gyakori volta miatt, ahogy a jelen ügy sem. A levél írásképe egyébként inkább a jel­zett időszak elejére utal, vagy akár még korábbra, így az sem kizárható, hogy egy ismeretlen Pál nevű szabolcsi ispán leveléről van szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom