Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)
DOCUMENTA
375 Felsőbárca (Barcha Superior) faluban megidézték Gug András özvegyét Kelemen és fia, ill. Gest-i Miklós (ͻ: Mikó) fia István ellenében szept. 15-re (ad oct. fe. Nat. Marie glor.). A levél a szereplők életideje szerint (és az íráskép alapján is) a késő Lajos-korra vagy a kora Zsigmond-korra tehető (vö. Engel, Genealógia, Bárcai). A felső időhatár 1390 lehet, mert János egri vikárius 1391. febr. 21-i ítéletlevele szerint Mikó fia István ekkor már halott volt (ZsO I. 1901. sz.), de Kelemen és fia, ill. Gug András özvegye még élt. 544e DL-DF adatbázis 1330–1350 közé keltezi az esztergomi káptalan 1517. évi átiratban fennmaradt oklevelét, amely Türje Miklós 1230. évi végrendelkezését írta át: DL 101 819. (Batthyány cs. lt. Maioratus, Türje 1. 29. 2.) (K.: [eredetije alapján] Zala I. 5– 6.). A szövegből kiderül, hogy a káptalani oklevél nem átírt egy korábbi végrendeletet, hanem a káptalan kanonokai a testület elé járulva szóban beszámoltak Türje Miklós végrendelkezéséről, aminek ideje tehát egykorú a káptalani oklevél idejével. Az 1230-as évszámot az eredetiben egyébként utólag írták hozzá (ezt az 1517-es átirat is átvette), de az nem lehet jó, inkább az 1260-as évekre tehető rakni, l. Zala I. 6. megj., és Karácsonyi, HH. 120–121. (33. sz.) 544f DL-DF adatbázis 1330–1350 közé keltezi a váradi káptalan csonka oklevelét: SNA. Leleszi prépostság magánlevéltára: Acta saeculi 1400. 360. (DF 234 426.) Az abban olvasható ügy egyértelműen a Pál országbíró 1343. jún. 22-i oklevelében (A. XXVII. 420. sz.) olvasható per közvetlen folytatása, és vélhetően nem sokkal a szövegben említett okt. 6-i eskütétel után adták ki. Így a kelte 1343. okt. 6. u. néhány nappal. 544g DL-DF adatbázis 1330–1350 közé keltezi egy meg nem nevezett kiadó oklevélkivonatait: DL 25 975. (Ismeretlen provenienciájú iratok). A papírra írt négy oklevélkivonat közül az egyik eredetiben is fennmaradt, 1338. szept. 11-i keltezéssel (DL 3182.; A. XXII. 444. sz.). A másik háromra l. a 454., 456–457. sz. regesztákat. 544h DL-DF adatbázis 1280–1350 közé datálja az esztergomi káptalan 1417. évi átírásban fennmaradt, erősen rongált kiadványát: KT-lt. 8. (DF 287 742.) (K.: Nagy, Konkoly-Thege 125.). A valójában 1306. máj. 8-án kelt oklevél regesztáját l. A. II. 32. sz.; vö. ZsO. II. 397. sz. 545. (13. század vége–14. század közepe) szept. 27. Kutus-i Miklós Noa-i alesperes tudatja, hogy a Pyli[ske] vár körüli Kyralhida-i Péter fia Péter ... a kiadó és mások színe előtt [köteles volt] szept. 26-án (in vig. S. Cosme et Domiani) az ország szokásjoga [szerint] megjárni Bixsag nevű birtokának határait a[z ő?] soror-jának – aki Bayk [hátoldalon: Byak]-i Ph...s ...-ja – a hozománya és jegyajándéka ügyében, azonban Péter nem jött el és nem küldött senkit, ezért bírsággal sújtja ... D. in III. fer., die fe. Cosme et Do[miani]...
