Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

370 535. (1330–1340-es évek) febr. 23. –márc. 19., Kolozs Miklós comes Culus-i comes és a 2 szolgabíró tudatja, hogy az Oculi mei-vasárnap előtti szerdán a színük előtt megjelenő Zoat-i Gál, Miklós és János vállalták, hogy két hét múlva a színük elé állítják a kezesüket: Berecket Domonkos ellenében. D. in Culus, in die et loco prenotato. E.: DL 74 436. (Teleki cs., marosvásárhelyi 1072.) Papír, enyhén vízfoltos, hátoldalán azonos kéztől tárgymegjelölés és két zárópecsét viaszmaradványai, a harmadiknak a foltja. K.: Teleki I. 51. R.: EO. II. 1030. sz. Ford.: DIR. C. XIV. III. 317. (román) Megj.: Kolozs megye I. Károly-kori archontológiája kisség foghíjas, ráadásul az 1330–1340-es években kizárólag különféle Miklósok álltak a megye élén (Engel, Archontológia I. 249.; W. Kovács, Archontológia 66–67.). Más támpont a kelet szűkítésére nincs. 536. (1310-es–1340-es évek) júl. 1., Kompolt Leusthachius mester Heweswarayar-i [!] szolgabíró azt a pert, amit a személyesen megjelenő Fugud-i Bach fiai: Máté, Péter és Jakab folytattak volna júl. 1-jén (in oct. Nat. S. Johannis Bapt.) Ludos-i Sándor fia Iwanka ellen a színük előtt, júl. 15-re (ad quind. datarum presentium) halasztja, mivel a négy szolgabíró a Heweswar-i alispánnal (curialis comes) együtt nem tudott mind jelen lenni. D. in predicta oct., in Compolth. E.: DL 69 615. (Kubinyi cs. lt. 7.) Hátoldalán azonos kézzel tárgymegjelölés és pajzs alakú zárópecsét viaszmaradványai. Megj.: Az itteni személyekre egyéb adat nincsen, az egyetlen támpont, hogy Kompolt, ahol a szolgabíró a pert elhalasztotta, a 14. század első felében volt a megye székhelye (1323: A. VII. 406. sz.; l. még A. XVII. 330. sz., A. XIX. 512. sz.; A. XXI. 285., 421. sz.; A. XXIII. 242., 685. sz.; A. XXIV. 188. sz.; A. XXV. 347., 506. sz.; A. XXVI. 199., 370. sz. stb.; vö. A. XXI. 421. sz., ahol egyenesen a megye székhelyének nevezik a települést) egészen az 1340-es évek végéig, onnantól kezdve a középkor végéig Verpeléten volt a székhely (Csukovits, Sedriahelyek 382.). Az íráskép és a szóhasználat alapján inkább ezen időszak első fele a valószínűbb. 537. (1330–1340-es évek) nov. 18–24., Kolozs Suk-i János comes és Cheh (dict.) Mihály comes Culus-i szolgabírák tudatják, hogy István comes Culus-i alszolgabíró (viceiudex) szerdán (fer. IV. prox.) a színük elé idézte Chehteleke falu Miske-re eső részét, hogy azt Mózesnek iktassa. A határnap elérkeztével sem a mondott falu nem jött el, sem Mózesnek nem iktatta.