Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)
DOCUMENTA
343 R.: (Tá. 1/a–b.) A. XL. 57. sz.; (Tá. 2.) A. XL. 112. sz.; (Tá. 3.) A. XL. 111. sz.; A. l. 13. (Tá. 5.) (valamennyi I. Lajos Tá. oklevelébe foglaltan) Megj.: A regeszta I. Lajos 1356. jan. 26-i Tá.-a alapján készült, ami relatíve a legrészletesebben adja vissza az oklevél tartalmát, a többi vagy kevésbé részletes, vagy ennek a szöveghagyományát használja fel szó szerint. Az Eml. valójában nem ír konkrétan oklevélről, csak Károly engedélyéről (l. A. XXXIV. 9. sz.), de a tartalma alapján bizonyosan erről a kiadványról van szó. A kiadási idejére közelebbi támpontunk nincsen a király uralkodási idején, és azon kívül, hogy az 1310-es évektől volt olyan politikai helyzetben, hogy megerősítse Pozsony kiváltságait (bár a város és a megye 1323-ig az osztrák hercegek kezén volt, a pozsonyiak az 1310-es években is erősíttettek meg kiváltságot Károllyal, l. A. III. 644. sz.). A vámmentességet más, Károly által kiadott oklevél is tárgyalja, és vélhetően arra a másikra, és nem erre vonatkozik egy 1357. jan. 19-én említett Károly-privilégium, amit az 1330. évi havasalföldi hadjáratában elveszett középső pecsétjével erősítettek meg, és ami már átírta Károly előző pecsétjével megerősített privilégiumát (privilegium ... sub mediocri sigillo eiusdem [sc. Caroli regis], in partibus Transalpinis casu deperdito, confectum, tenorem privilegii sui, priori et antiquiori sigillo ipsius consignati confirmative continens – F. IX/2. 569.). Ezzel Károly 1313. évi privilégium-átírásának 1323. évi megerősítésére céloztak (A. III. 644. sz., A. VII. 91. sz.). Károly 1328. júl. 4-re keltezett, a pozsonyiak vámmentességéről szóló kiváltságlevele (vö. A. XII. 351. sz.) ugyanakkor nem létezett, a 15. században félreolvasott keltezés eredménye, l. Szende, Menynyit ér a kiváltság 327–328. 183. jegyz.; Kovács, Pozsonyiak vámmentessége 343–345. A jelen oklevélhagyomány részletes tárgyalását l. Kovács, Pozsonyiak vámmentessége 346–349. 497. (1301–1342. júl.) [I.] Károly király privilegiális oklevelében megerősítette a Kw-i káptalan 1292. évi privilégiumát, amit egyik részről Dénes, Luthard és Mortunus, másik részről pedig Marouth-i Mihály fia István közötti ügyben adtak ki. Tá. 1.: Druget Miklós országbíró, 1355. febr. 18. DL 50 267. (Ernst gyűjt. Czobor) 2.: Tá. 1. > I. Lajos, 1357. máj. 13.: DL 41 310. (Múz. Ta. Jankovich) K.: AO. VI. 264. (Tá. 1. alapján) Megj.: Nem tudjuk, hogy kik és milyen okból erősíttették meg Károllyal az Árpád-kori oklevelet, így a kiadási időre sincs semmilyen támpont. 498. (1301–1342. júl.) [I.] Károly oklevele Torozkow és Zewrem birtokok [egyes részeinek? adományozásáról?].