Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

334 Á.: I. Károly: 492. sz. Megj.: Az átíró oklevél csonka, szövegének csak egy kisebb hányada látszódik. A tartalma leginkább a fölé írt kora újkori magyar nyelvű összefoglaló alapján rekonstruálható, amely ugyan szintén csonka, de még a teljes oklevélszöveg tükrében keletkezett, és vélhetően megbízható. A fenti személyeken kívül a tartalmi összefoglaló említi még Vilyamus fia („Willamffy”) Demetert is, az ő szerepe (az eladó lenne?) nem egyértelmű. A viszonyított keltezés az ápr. 24-i visegrádi kelethelyből adódik. Károly ismert itineráriuma alapján (Spekner, Buda 139–178.) 1323–1342 közé tehetjük, és kategorikusan csak az 1326, 1330, 1339 és az 1341 zárható ki ezek közül. 483a DL-DF adatbázis 1321–1342 közé, ápr. 25-re keltezi Tamás erdélyi vajda és szolnoki ispán oklevelét: AI. Kemény József gyűjt. 153. (DF 253 558.) (K.: F. VIII/3. 170–171.; F. VIII/4. 644.; Gyárfás III. 468–469.; Székely okl. III. 10. R.: Szabó, Erdélyi Muzeum I. 73. sz. Ford.: DIR C. XIV. III. 247. [román]; Benedek, Külső-Szolnok 293.) Regesztáját „(1326.) ápr. 25.” kelettel l. A. X. 153. sz. (csak az ott feltüntetett kiadások alapján). Az 1326. év Fejér György egyik kiadásán alapszik, az eredetiben nem szerepel, valószínűbb, hogy 1333–1334 folyamán kelt, l. legújabb regesztájának (EO. II. 773. sz.) indoklását. 484. (1338. ápr.–1342. máj.) Galhardus de Carceribus jelentése az 1338–1342 között beszedett magyarországi pápai tizedekről. A jelentés magába foglalja [I.] Károly 1338. ápr. 13-i levelét (A. XXII. 173. sz.). A jelentés sorrendben az alábbi egyházmegyék területét érintette: esztergomi, veszprémi, kalocsai, pécsi és váci. Reg.: ASV. Reg. Vat. Rationes 180. 58–62. K.: Rat. Coll. 410–418. (teljes); Theiner I.625–627.; Smič. X. 441–444. (részletek) R.: Str. III. 331–332. (481. sz.); DIR C XIV. III. 433. 355. sz. (román) Megj.: A feljegyzések ideje folyamatos volt a jelzett éveken belül, a dátumok Galhardus de Carceribus magyarországi működési idejére utalnak, l. Rat. Coll. LXVIII–LXXI. 484a DL-DF adatbázis 1328–1342., jún. 2-ra keltezte Pál országbíró tartalmi átírásban fennmaradt oklevelét: DL 48 271. (Múz. Ta. Fáy). Az oklevél eredetije és több más tartalmi átírása is ismert, 1338. jún. 2-án adták ki, l. A. XXII. 274. sz., vö. ZsO VII. 181. sz. (1340-es évszámmal említve)